- Aktív forgalomcsillapítással megelőzhetők lehetnének a balesetek. Ez nemcsak a norvég főváros titka.
- A kereszteződések többsége nem védi a közlekedési baleseteknek leginkább kitett csoportokat: a gyerekeket, a kerékpárosokat és a gyalogosokat.
- 1500-2000 kerékpáros halad keresztül a főtéren egy átlagos tavaszi napon.
- Tragikusan használhatatlan belvárosi körforgalmak a Petőfi Sándor utca – Dobó István körút kereszteződésénél és a Batthyány utcán. Lenne megoldás.
- Általában elválasztás nélkül, egysávban a kerékpárosok és a gyalogosok. Ez így veszélyes.
Aktív forgalomcsillapítással Kecskeméten is megelőzhetők lehetnének a balesetek
Egyetlen 15 évnél fiatalabb gyermek, egyetlen kerékpáros, egyetlen gyalogos sem lett közlekedési baleset áldozata 2019-ben a norvég fővárosban, Osloban – őket veszélyezteti legjobban az autóközpontú várostervezés, a hiányzó zebrák, a hiányzó kerékpárutak, az elfelejtett járdák.
Magyarországon a balesetek áldozatainak 40%-a a gyalogosok és kerékpárosok közül kerül ki – miközben a balesetek 85%-át a személyszállító járműveket vezetők idézik elő.
KECSKEMÉTEN CSAK AZ ELMÚLT KÉT HÓNAPBAN LEGKEVESEBB 6 GYALOGOST ÉS 2 KERÉKPÁROST GÁZOLTAK EL.
Mi Oslo titka? A város aktív forgalomcsillapításba kezdett, melynek kimondott célja volt a közúti halálesetek és ezt követően a balesetben súlyosan megsérültek számának nullához közelítése – ezt hívja számos város a Vision Zero programjának. Ennek jegyében Oslo belvárosában számos útszakaszt lezártak az autók előtt, helyüket új sétálóutcák és kerékpársávok vették át. Kiszorították a belvárosból az átmenőforgalom egy jelentős részét. Az így felszabadult helyen új buszsávok, biztonságos kerékpársávok létesültek, néhány év alatt. A forgalomcsillapítás összefügg a környezetvédelemmel, a városi környezet élhetőségével, illetve a baleseti kockázat és a halálos vagy súlyosan sérült áldozatok számának csökkentésével, megszűnésével.
Kerékpárral a vasútállomástól a Fürdőig a gyakorlatban – kissé kacifántos
Tavaly decemberben befejeződött Kecskemét kerékpárosbarát fejlesztési programja. A 97 millió forint vissza nem térítendő támogatást „fenntartható városi közlekedésfejlesztésre” adta az EU. (Itt írtunk arról, hogyan lehetne Kecskemét közlekedése fenntarthatóbb.) A mostani projekt nem új kerékpárút építését jelentette, hanem azt tűzte célul, hogy szakadásmentes útvonal jöjjön létre a vasútállomástól a Fürdőig.
Szakadásmentes a kerékpáros közlekedés, ha a kerékpáros haladás elemei létrejönnek: elsőnek is legyen jó minőségű kerékpárút, a szegélydöntés és a rámpa kerüljön kialakításra a kereszteződésekben, sárga szaggatott felfestés segítsen az átvezetéskor, a KRESZ-táblák következetesen orientálják a közlekedőket, illetve a biciklisek és a gyalogosok elválasztása legyen megoldott.
A kerékpáros bejárásnál segítségünkre volt Barna Imre, a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének vezetője. Hasznos információkat és javaslatokat osztott meg velünk.
Nézzük sorban:
- Vasútparktól a Rákóczi út végéig (Cifrapalota): a vasútállomás előtti zebránál hiányzik a sárga szaggatott felfestés, de ettől eltekintve ez a vonal alapvetően szakadásmentes. A Vasútkerti szoborsétánynál a járdaburkolatot is kicserélték.
- Cifrapalotánál: ez a város egyik legforgalmasabb gyalogos-kerékpáros átvezetése. Itt az volt a terv, hogy a gyalogátkelőhelyet szűkítik és az így elnyert részt átadják a kerékpárosoknak.
A képen látható zebra bal oldalára a sárga szaggatott sávot fel is festették, de azt nem tették nyilvánvalóvá, hogy hol a határ gyalogos és kerékpáros között. Erőteljes, markáns festéssel jelezni kellene a Rákóczi út kerékpárútja és a Főtér közötti összeköttetést.
- Főtér: a főtér gyalogos-kerékpáros zóna, ahol legkevesebb 1500-2000 kerékpáros halad keresztül egy átlagos tavaszi napon. A Petőfi Sándor utca – Rákóczi út tengelyében közlekedő bringás szabadon tekerhet át a főtéren; eltérő színnel nincs kijelölve számára nyomsáv. Erre érdemes lenne odafigyelni, mert az elmúlt években jelentősen változtak a térhasználati szokások. Nemcsak a fesztiválok alatt, de az utcára kitelepülő kávézók miatt is, a főtér, mint közlekedési tengely időszakosan megszűnik. A kerékpáros részére „menekülési” útvonal nincs. Érdemes azon elgondolkodni, hogy külön bringasávot jelöljenek ki a tér valamelyik oldalán a Deák Ferenc tér felé.
- Deák Ferenc tér – Petőfi Sándor utca körforgalom és környéke: kritikus, kaotikus, veszélyes. Nevetséges is. A kormányhivatal előtti részt mintha kifelejtették volna a projektből. A gyalogost és a kerékpárost itt semmi sem segíti, hogy merre és hogyan haladjon, miközben jelentős tömeg halad át itt munkanapokon. Minden „megoldást” felülmúl az, ahogy megpróbálták a Szalagház végén levő zebrán a kerékpáros átvezetést kitalálni. Egy kopott KRESZ-tábla jelzi, hogy itt ér véget a belvárosi gyalogos-kerékpáros zóna. A zebra szélén sárga szaggatott felfestés mutatja, hogy elvileg lehetőség van a kerékpáros áthaladásra. A tér itt azonban annyira szűk a nagyfokú gyalogos forgalommal együtt, hogy jobban járunk, ha leszállunk a bringánkról.Ezután jön csak a meglepetés! Egy sárga sáv a buszmegálló és a Szórakaténusz felé terel bennünket, ott a vaskorlátok között alábukunk a Szalagháznak, majd a homályból – az intenzív gyalogos forgalmat keresztezve – kigurulunk a Petőfi Sándor utcára. Kritikus, kaotikus, veszélyes és nevetséges „kivitelezés” a gyalogosok és a kerékpárosok nézőpontjából is.
- Dózsa György úton, Izsáki úton a Fürdőig: a Katona Gimnáziumnál az átvezetést orvosolták. Mivel a Dózsa György körút, Izsáki út közös gyalogos-kerékpáros felület (ez a jellemző általában a városban), mindent meg kell tenni, hogy a közlekedés résztvevőinek a figyelmét felhívják a másik fél jelenlétére. Kifejezetten markáns, hangsúlyos jelzéseket kellene alkalmazni, amelyek széles skálája a táblától egészen az útfelületre festésig, a piktogramokig terjedhet.
Uszoda parkoló kihajtóknál szükséges lett volna szintbe hozni a kerékpárutat, mivel a kerékpáros nem látható.
A tavaly lezárult 97 milliós kerékpárosbarát felújítás azt tűzte ki célul, hogy a meglévő hálózati elemek használati értéke növekedjen és a közlekedés biztonságosabbá váljon. A mostani kritikus hangok nem arról szólnak, hogy egy varázsütésre megoldható ez a több mint évtizedes probléma. De szólnak arról, hogy volt elegendő idő arra, hogy felismerjék: a kerékpáros és a gyalogos közlekedést a városközpontban kellene leginkább fejleszteni. És jelentős forgalomcsillapítás nélkül csak rész- és álmegoldások születnek.
Mi lehetne a megoldás a Deák Ferenc tér – Petőfi Sándor utca körforgalomnál?
A kecskeméti kerékpáros klub 2017-ben elkészítette javaslatát a Deák Ferenc tér – Petőfi Sándor utcai körforgalomra vonatkozóan. Ezt el is juttatták az illetékes osztálynak, de nem talált meghallgatásra.
Az „Útügyi Műszaki Előírások” pontos útmutatást adnak a körforgalomba csatlakozás szabályos kialakításához úgy, hogy az a kerékpáros számára is minden irányban átjárható legyen.
Meglátásuk – és a képen felvázoltak szerint – a Deák Ferenc tér felől érkező bringás a világháborús emlékmű mögött érkezik a lámpás zebrához (Gong Rádió). Átkeléskor balra kifordul az útra – ilyenkor nincs autósforgalom – és becsatlakozik a Petőfi Sándor utcai kerékpársávra. A kerékpáros klub azt is javasolja, hogy a képen jelölt piros vonal mentén szélesítsék ki az utat a könnyebb rákanyarodáshoz.
A tervezetben az is szerepel, hogy a Petőfi Sándor utca mindkét oldalára zárt kerékpársávval segítsék elő a jobb bringás közlekedést. Véleményük szerint ez illeszkedik a körforgalomhoz és a nagykörúti kereszteződéshez is, illetve biztonságos átvezetést adna a Kőhíd utcánál.
Okos város vagyunk?
Ma már senki nem gondolja naivan, hogy egy várost teljesen meg lehet tervezni. Amit viszont lehet: megkönnyíteni bizonyos dolgokat, például kiszolgálni a lakók igényeit a közlekedésben. Az ilyesmik tervezhetők és erre meg is vannak a módszerek. Nyilván egy okos, praktikus és jól használható város megteremtéséhez alapos tervezés kell. De hogyan? A régimódi fentről lefelé tervezés akár akadálya is lehet a haladásnak. A mostani felfogás szerint lentről felfelé kell tervezni. Vagyis jobban, okosabban és gyorsabban reagálni a lakossági igényekre. Az okos város attól okos város, hogy mindenekelőtt élhető a lakói számára.
