11.1 C
Kecskemét
2025. május 11., vasárnap

FRISS HÍREK

A helyi pénz jó eszköz lehetne Kecskeméten is – a gazdasággal folytatódott a filmklubos vitaest

- Advertisement -

Párhuzamos civil programok miatt ugyan nem telt meg a negyedik filmklubos vitaesten a Hunyadivárosi Közösségi Ház nagyterme, de nem volt hiány a jelenlévők aktivitásában, akik megtudhatták, hogyan teszi ellenálló képesebbé egy város helyi gazdaságát a rocksztár David Bowie arcképével nyomtatott helyi pénz. És nemkülönben miként kísérelik ugyanezt megtenni Hajdúnánáson a Bocskai Korona segítségével.

A Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal és a Hunyadivárosi Közösségi Kert szervezésében zajló tegnapi vitaest-sorozat témája a gazdaság volt a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében. A visszajárók már jól ismerik az est forgatókönyvét. A filmes apropót a Holnap című 2015-ös francia dokumentumfilm szolgáltatta most is. Majd a moderátor vette át a szót, aki ezúttal ismét Kőváriné Dr. Bartha Ágnes volt (az élelmiszerbiztonságról szóló első filmklubos esemény szpíkere), és adott teret a közös beszélgetésre, hogy a résztvevők bátran kifejtsék saját meglátásaikat. A beszélgetést azzal is serkentették, hogy a frontálisan berendezett nézőteret körré formálták.

Miért körkörös?

Hiánypótlók ezek a diskurzusok azért is, mert alkalom nyílik arra, hogy a nem beavatottak is megértsék azokat a fogalmakat, amikről nap, mint hallunk, csak éppen a bennük foglaltakról hallani keveset, s azt is érthetően. Ilyen például a jövőnket szabályozó körkörös gazdaság, amiről az EU-s források felhasználásakor olyan sokat beszélnek. Arra a kérdésre, hogy mi is ez az elv, az a válasz érkezett a közönségből, hogy a föld erőforrásait ne merítsük ki, hanem azokat a használatuk végén újból hasznosítsuk. Egy kicsit bővebben arról van szó, hogy az egyszeri fogyasztás helyett, miközben évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ban, a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, újrahasznosítással, vásárlás helyett kölcsönzéssel, javítással, átalakítással, s továbbadással. Többről van szó tehát, mint pusztán arról, hogy például a papírt újrahasznosítjuk.

A körkörös gazdaságra, mint gondolkodásmód tekint az EU, amit a tagállamok – Magyarország is – különféle jogszabályokon keresztül fokozatosan ültetnek át a cégek, a gazdálkodók, a fogyasztók életébe. Mindez kihívásokkal teli, ami többektől is elhangzott: volt, aki a megnövekedett adminisztrációt hozta fel, más a kiforratlan működést. Az idősebb korosztály a betétdíjas üvegek példáján keresztül ragadta meg a kérdést, amire még sokan emlékezhetnek. És szóba került az is, hogy 2023. július 1-től életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere (EPR), ami azt jelenti, hogy bizonyos termékek (egyszer használatos műanyag, elektronikai berendezések, csomagolás, járművek, akkumulátorok) hulladékkezelési költségeit a gyártók, termelők fizessék meg.

Mi olcsó és mi drága?

Merült fel a kérdés, hogy nem drágább-e a körkörös gazdaság. Érkezett a válasz is: relatív, hogy mi drága, ha figyelembe vesszük milyen externáliak merülnek fel, így például a növekvő légszennyezés, a zöldfelületek csökkenése, a vidéki térségek kiürülése, ellenkezőleg a zsúfolt városok élhetősége – élhetetlensége.

Alternatív nézőpont is felmerült arról, legalábbis gondolatébresztő elméletként, hogyan lehetne másként szervezni a kapitalista gazdaságot. A hozzászóló röviden felvázolta, hogy nem lehetne vásárolni számos használati terméket, például se autót, se tévét, csak bérelni, kivéve az élelmiszert és néhány alap dolgot. Szerinte így a gyártók arra lennének kényszerítve, hogy tartós használati tárgyakat állítsanak elő az egyszeri, vagy rövid élettartamúak helyett. A közönség idő hiányában a részletekben már nem tudott elmerülni, mert következett a beszélgetés második témája, a helyi pénz.

Hasonló cikkünk:  "Sajnos a politika ebbe is beleszólt" - elmarad a jótékonysági alapítványi bál a Damjanich iskolában

Bocskai Korona? David Bowie arcképe a pénzen?

A világon ma körülbelül 5000 helyi pénz, másképpen közösségi pénz létezik. Hazánkban ismerős lehet a Soproni Kékfrank, újabban pedig a hajdúnánási Bocskai Korona. Értéke nemcsak az, hogy a 100 százalékban forint fedezettel rendelkező Hajdúnánási Holding Zrt. bocsátja ki a helyi fizetőeszközt, hanem leginkább az, hogy a helyi önkormányzat és számos helyi vállalkozó összefogásában valósult meg. A Bocskai Koronával fizetések sorozatát lehet lebonyolítani az étkezési és más áruvásárlási utalványoktól eltérően, ettől válik „helyi pénz”-zé a hajdúsági Korona, amit csak helyben lehet használni. És pont ez az, amiért képes társadalmi értéket teremteni, hiszen:

  • közösségépítő szereppel bír (kölcsönös együttműködés, ami minőségbiztosítás is) és
  • helyben tartja a tőkét, tehát erősíti a helyi gazdaságot, mert a forgalomba kerülő utalványokat csak a városon belül, a helyi vállalkozóknál, őstermelőknél, lakosoknál vagy az önkormányzatnál lehet elkölteni. Például a közintézmények dolgozói helyi pénzben kapják a fizetésen felüli juttatást, amit helyben költhetnek el.
  • Foglalkoztatottság javítása, hiszen minél több a helyi vállalkozó, ami válságállóbb, mint a multik által létrehozott munkahelyek, így középtávon a foglalkoztatás növekedését hozza magával.

És miért került szóba a cikk elején a rocksztár David Bowie? A Holnap című filmből erre is választ kaptak az érdeklődők. Az angliai Totnes városban több mint 10 évvel ezelőtt kezdték el használni a helyi pénzt azért, amiért a hajdúnánási célokat is megfogalmazták. Az egyik ilyen bankóra került fel Bowie arcképe.

De vajon konkurenciája a helyi pénz a nemzeti valutának? Voltak, akik szerint igen, voltak, akik szerint nem. Mintegy tíz évvel ezelőtt Kecskeméten is felmerült a helyi pénz ötlete, erre külön munkacsoportot is létrehozott a város közgyűlése. A kezdeményezők végül kisebbségben maradtak, mert a többség annak adott igazat, hogy az MNB szerint a forint ellen hatna egy ilyen kezdeményezés. Visszatérve a filmklubos estre, volt, aki viszont azzal érvelt, hogy nem rontja a nemzeti valutatát, amire jó példa a svájci wir, hiszen, ha az alpesi országban a frank mellett megfér a helyi pénz, akkor miért ne férhetne meg a forint mellett is.

A helyi pénz mellett olyan érveket sorakoztattak fel annak ismerői, mint a szabadság, hogy azt nem lehet elinflálni, és nem lehet adósságot keletkeztetni sem. A társadalmi hatását illetően pedig pezsdíti a helyi gazdaságot, és összefogásra késztet egy válságokkal teli világban, mint amilyenben ma is élünk.

A vitaest-sorozat következő témája a demokrácia lesz

A következő vetítésre, egyben befejező vitaestre november 28-án, 18 órakor a Hunyadivárosi Közösségi Házban kerül sor.

 

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Nem igaz, amit a polgármester állít: nem több, hanem egyre kevesebb kecskeméti gyermek születik

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester gyakran posztol arról, hogy Kecskeméten egyre több gyermek születik. Tényellenőrzést végeztünk, és az önkormányzattól, valamint...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...