A takarmányok világpiaci árának erős emelkedése miatt a magyar állattartók is a hús árának emelkedésére számítanak. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, az ágazatot ugyanis nemcsak a takarmányárak emelkedése sújtja, hanem a koronavírus miatt szűkülő piac és az állatbetegségek fenyegetése is.
A magyar takarmány ára annak ellenére lőtt ki 2020 végén, hogy sem búzából, sem kukoricából nem volt rossz a tavalyi termés. A drágulás oka így szinte kizárólag a világpiac szívóhatása, más országok ugyanis sokkal rosszabbul jártak a 2020-as takarmánynövényeikkel. Az EU nagy búzatermelői közül Franciaországban és Romániában is jelentős volt a terméskiesés a hosszú és meleg nyár miatt, Franciaországban ezen felül még kártevők is fokozták a bajt. Ha ez nem lenne elég, sok olasz régió is elhasalt.
Az EU élelmiszeripara és takarmánykereskedői ezért különösen nagy hévvel vetették magukat az elérhető búzára, kukoricára és árpára a világpiacon, a leghamarabb pedig értelemszerűen a legkönnyebben megszerezhető, EU-n belüli árut szívták fel. Nagyon aktívak voltak a magyar exportőrök is, hiszen óriási volt az igény a magyar árura, mindent nagyon jó áron tudtak értékesíteni.
Az EU nagy agrárországai mellett Ukrajnának, Kanadának és az Egyesült Államoknak is akadtak gondjai, így mostanra még annak ellenére is takarmányhiány alakult ki a világpiacon, hogy Oroszország egyáltalán nem teljesített rosszul.
Magyarországon ez brutális áremelkedést hozott, ami miatt már decemberben is panaszkodtak az állattartók, Szabó Ákos, a főleg baromfitartással és -feldolgozással foglalkozó Tranzit Csoport vezetője pedig az Agrárszektornak adott interjújában február elején azt mondta:
„…már rég nem (csak takarmányár-) növekedésről beszélünk, mostanra ugyanis kezelhetetlen szintűvé vált mind a fehérjék, mind a gabonafélék, mind pedig kukorica ára. (…) a kukorica esetén, ahol 42-45 ezer forint volt egy tonna 2019-ben, ma 70 ezerről beszélünk, a búza 50-55 ezer forint között volt, most 75-80 ezer, de a szójánál, a repcénél és a napraforgónál is brutális áremelkedés történt. Nemcsak az a baj, hogy elképesztően megemelkedtek a takarmányárak, hanem hogy ennek még nincs vége, ráadásul
most már több takarmány-alapanyagból effektív hiány van.
Sok országban elfogyott például a búza és a kukorica, Magyarországon a repce, emellett kifogyóban van a napraforgó, és félő, hogy hiány lesz búzából is.”
Az elsősorban tehát a baromfiágazat problémáira rálátó Szabó szerint muszáj lesz emelni a késztermékárakat, hiszen már a takarmánydrágulásból adódó költségnövekedést is alig bírják az állattartók, ha pedig esetleg beütnek az olyan betegségek, mint a madárinfluenza, akkor ezt még állománykiesés is tetézi.
„Nem szeretnék riogatni, de ha nem emelünk árakat, akkor tömeges csődökre kell számítani a szektorban. Hiába sikerült jól a baromfiágazat elmúlt öt éve, a kiadások emelkedése pillanatok alatt el fogja égetni azokat a tartalékokat, amelyek az utóbbi időben keletkeztek. A mi cégünk esetében az eddigi takarmánydrágulás több mint 2,5 milliárd forint költségnövekedést hozott. Ennyi tartalék nincs a rendszerben.”
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta, a takarmány ára az élőállat önköltségének átlagosan a kétharmadát teszi ki, ami a Szabó által említett takarmányárak mellett akár 30 százalék körüli önköltség-emelkedést is jelenthet.
Csak az a probléma, hogy a koronavírus által megtépázott piacon egyelőre nem látszik nagy tere annak, hogy a késztermékek árait emelni lehessen. A magyar hústermelés jelentős részét ugyanis hagyományosan a vendéglátóipar szívja fel, ami a koronavírus-járvány miatt még a házhozszállítások felfutása mellett is nagyon összehúzódott. Ezt a csökkenést a kiskereskedelmi forgalom növekedése sem kompenzálta teljesen, így túlkínálati piac alakult ki. A legtöbb szakember szerint erre csak a hatékonyságnövelés és a termelési minőség javítása jelenthet megoldást, máshogy ugyanis bajos lesz 2021 első hónapjaiban többet kérni a húsért.
