A Magyar Természettudományi Múzeumban csütörtökön mutatták be az első, Magyarországon talált dinoszaurusz-tojást. A lelet a bakonyi Iharkútról került elő a Dr. Ősi Attila vezette kutatócsoport munkája nyomán.
Álgekkók
Az iharkúti gerinces lelőhelyről az utóbbi években több ezer fosszilis tojáshéjtöredék került elő, morfológiai, mikroszerkezeti és elemösszetételi vizsgálatukat Dr. Prondvai Edina, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport munkatársa által vezetett csapat végezte, és már egy 2017-ben publikált tanulmányban felvetette, hogy kistermetű ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származnak. A széles körben elterjedt nézet szerint azonban az ilyen típusú tojáshéjak kihalt gekkó-szerű gyíkokhoz tartoztak.
A kristályszerkezeti vizsgálatok eredményeként 2020-ban napvilágot látott publikáció végül minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy – a nemcsak az iharkúti, de az egész késő kréta korú európai szigetvilágban elterjedt leletek is –madárszerű dinoszauruszok vagy akár már valódi madarak tojásaihoz tartoztak. Az ilyen jellegű fosszilis tojáshéjakat ezért a tudományos néven Pseudogeckoolithus-ként (értsd ’ál-gekkó-tojás’) ismert tojáshéj típusba sorolták.
Az első dinótojás
Eközben pedig az iharkúti ásatások egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felülettel rendelkező lelettel bővültek, amelyen a rücskök és kiemelkedések pontosan megegyeznek a Pseudogeckoolithus tojáshéj töredékeken látható díszítettséggel.
Így döbbentünk rá, hogy ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel nem mást tartunk a kezünkben, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusz-tojást
– idézi a múzeum közleménye Prondvai Edinát. A microCT felvételek alapján a részleges tojásban sajnos nincsenek embrionális csontmaradványok, és javát a belsejét kitöltő üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét.
