2016-ban kezdődött az egész történet, amikor is Szemereyné Pataki Klaudia polgármester jobbján Orbán Viktor miniszterelnökkel a városháza dísztermében bejelentették: polgári célokat szolgáló kifutópálya épülhet a katonai repülőtéren. Innentől kezdve ez a polgári célokat szolgáló kifejezés nem egyszer polgári repüléssé szelídült, és nem egy sajtótájékoztatón szóba került. Az nlcafe.hu oldalon egyenesen az jelent meg, hogy
„A polgármester szerint néhány éven belül már nyaralni is indulhatnak az emberek a kecskeméti repülőtérről, ami a befektetők szerint igazi alternatívája lehet a budapesti légi csomópontnak, szemben a győri és a debreceni reptérrel”
Ez a mondat pedig elég egyértelmű, bár nem tudjuk, hogy kiszínezték-e a sztorit, vagy valóban ezt nyilatkozta a polgármester. De tény: ezt a lapot a cikk megjelenésekor ( 2017. február ) 2 milliónál is többen olvasták, amivel a legolvasottabb női lap ma is.
Néhány nappal később egy repülési szakportál a következőket írta címben:
„Már idén érkezhetnek polgári járatok a kecskeméti repülőtérre”
Vajon mit jelent ez a mondat egy egyszerű embernek? Nagy valószínűséggel azt, hogy személyszállítók jöhetnek. A járat szó pedig a buszjáratok alapján azt sugallja, hogy menetrend szerint és nem csupán elvétve. De szerepel ebben cikkben a polgári terminál kiépítése is, ami erősíti a hagyományos személyszállítás verzióját. Persze személyszállítás és személyszállítás között lehet különbség, mégis a többség ilyenkor jelentős légi forgalomra gondol. Mert hallott már azért ilyet, látott is talán élőben repülőteret, de ha mégsem, akkor egyszer legalább már filmben megfigyelhette, hogy jönnek és mennek a gépek. Soha nem lett kimondva egyértelműen, hogy ez a polgári repülés nem azt jelenti, ami elsőnek beugrik.
A jogalappal.hu 2016. szeptemberében próbálkozott ezzel, de ez az oldal nem tud versenyezni egy több milliós olvasottságú portállal. Tehát azt írta, hogy a jogszabályok szerint szó sem lehet tipikusan polgári repülésről. Idézzük:
„Mielőtt azonban a kecskemétiek nagyon megörülhetnének, a debrecenihez hasonló, olcsó WizzAir járatokat vizionálva, a törvénytervezet indokolásából most az derül ki, hogy a közös felhasználású repülőtér a nem nyilvános repülőtér kategóriába kerül majd besorolásra.”
Cikkében elérhetővé tette egy régebbi törvény ( a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény ) 2016-os változtatásának tervezetét és annak indoklását, amelyben ez áll:
„A törvény módosítása tartalmazza a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (a
továbbiakban: Repülőbázis) közös felhasználású repülőtérré való fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket. A közös felhasználású repülőtér a nem nyilvános repülőtér kategóriába kerül besorolásra.”
Ez viszont egy hatályban lévő másik jogszabály szerint csakis kizárólag vállalati polgári repülést tesz lehetővé, tehát pl. a Mercedes-gyár vezetősége repülhetne Kecskemétről és érkezhetne is ide. Íme a szöveg ( 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet ):
2. § (1) A létesítés, fejlesztés és megszüntetés engedélyezéséhez teljesítendő követelmények alapján a repülőterek a következő osztályokba tartoznak:
a) I. osztály: nemzetközivé nyilvánított kereskedelmi repülőtér;
b) II. osztály: kereskedelmi repülőtér és a c)-f) pontba nem tartozó nem kereskedelmi repülőtér;
c) III. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről vállalati célú légiközlekedési tevékenység végezhető;
Az utolsó kiemelt rész vonatkozik tehát Kecskemétre. Ezt a kitételt nem vitték túlzásba a sajtóban, és azt lebegtették, mintha Kecskeméten valódi polgári repülés lehetne, mint Debrecenben.
Aztán jött 2019. februárja és Tarlós István budapesti főpolgármester ment egy nagyot, és bejelentette: túl hangosak a repülőgépek, ezért tőle aztán mehetnek máshová. Egy a városvezető szellemiségétől nem túl távol álló újság, a Ripost (is) így írta meg:
„Nem kizárt, hogy a fapados és teherszállító gépek egy új, Budapest környéki reptérre legyenek átirányítva.”
És innentől megindultak a találgatások, amelyekbe a helyi sajtó is beszállt. A sokszínűség jegyében percre pontosan ugyanakkor és ugyanaz a cikk jelent meg a hiros.hu oldalon és a Kecskeméti Lapok online oldalán ezzel a címmel:
„Mikor lesz polgári reptér Kecskeméten?”
Majd az írásban az áll, hogy
„A kecskeméti repülőtér fejlesztése költséghatékonyan biztosíthatja a repülőtéren a polgári légi közlekedés, vagyis személy- és áruszállítás megteremtését, amely a Kecskeméten települt vállalatok fejlődését is elősegítheti.”
Tehát itt is személyszállításról írtak, és nem igyekeztek megmagyarázni, hogy az olvasó téved, ha azt hiszi, hogy gyakran lát majd utasszállító repülőgépeket a város felett.
És itt érkeztünk el a közgyűléshez. Ellenzéki képviselők ugyanis azt kérték a várostól, hogy igyekezzen kikérni a lakosok véleményét, hogy mit szólnának, ha fapadosok bázisa lenne Kecskemét. Szőkéné Kopping Rita (DK) azt kérte, hogy a félrevezető és hazug ( pl., hogy Hugyecz Zoltán korábbi független polgármester jelölt DK-s politikus lenne ) telefonos kérdezgetés helyett azt beszéljék meg a kecskemétiekkel, hogy szeretnének-e ide újabb repülőket?
Király József (MSZP) pedig arról beszélt, hogy egyre többen laknak a reptér környékén és biztos örülnének valamilyen tájékoztatásnak.
Vagyis nem ellenezték vagy támogatták az esetleges fapados bázis kiépítését, csupán a tájékoztatásról beszéltek. Ezt amúgy ügyesen tették, mert nem reprezentatív felmérések szerint a város lakossága inkább támogatná a repülőteret. Persze, hiszen többen laknak távolabb, mint a közelben. De nagyon szoros az eredmény, tehát megosztó a kérdés. Ezért politikának rossz lenne a téma, azonban ha felröppentek ilyen hírek az országos sajtóban is, akkor nem lehet elmenni szó nélkül ezek mellett.
És amiért az elején jöttünk a sajtóidézetekkel ( szándékosan a kormányhoz közel állóktól is szemlézve ), az azért volt, mert a vitának ezen a pontján Szemereyné Pataki Klaudia polgármester válaszában gondoskodott arról, hogy a kormánypárti oldal lényegében kinevesse az ellenzéket. A városvezető ugyanis leszögezte, hogy
szó nincs arról, hogy fapadosok jönnének Kecskemétre, mert a repülőtér erre nem is felelne meg.
Erre kezdett nevetésbe a kormánypárti többség. Vagyis miközben úgy tűnhetett, hogy az ellenzék jobban tette volna, ha meg sem szólal, az történt, hogy a kormánypártokhoz közel álló sajtó sem igyekezett elkészíteni a házi feladatot, ami az lett volna, hogy egyértelművé teszi: nincs szó a köznyelvi értelemben vett polgári repülésről. Esetleg néhány üzleti gépről vagy teherszállításról.
A polgármester végül azzal zárta le a vitát, hogy nem tart ott az önkormányzat, hogy ebben az ügyben lenne miről konzultálni.
