Vannak gyerekek, akiket születésüktől fogva nehezen lehet rávenni a húsfogyasztásra. Nem tetszik az állaga, íze, színe, illata…így rendre ott marad a tányéron. Egyre gyakoribb az is, hogy a nagyipari húsgyártásról keringő online képek, videók miatt dönt úgy egy kiskamasz, hogy számára sokkal fontosabb az állatok szeretete, mint egy finom vacsi. Akárhogy kerül is képbe, a vegetáriánus életmód bizony feladja a leckét a szülőknek, különösen, ha ők nem ezt az étrendet követik. Engedjenek-e a gyerek igényeinek, vagy győzködni, erőltetni kell a húsevést? A döntést sok kérdés övezi, például hogy milyen táplálkozási szempontokat kell figyelembe venni? Ezekre kerestük a választ Tajti Mónika lajosmizsei dietetikus segítségével.
Egy kis fogalomtisztázás
A vegetarianizmus nem egy egységes táplálkozási mintázat, többféle változata létezik. Közös jellemzőjük, hogy az étrend alapját a növényi eredetű élelmiszerek adják, amely eltérő mértékekben kiegészülhet állati eredetű termékekkel. A flexiteriánus étrend mindössze a húsfogyasztás mérséklésére helyezi a hangsúlyt egy vegyes, kiegyensúlyozott étrend követése mellett, míg a vegán étrendben kizárólag növényi élelmiszerforrások szerepelnek.
A szemivegetáriánusok tejtermékeket, tojást, továbbá alkalmanként csirkehúst és halakat is fogyasztanak. A laktovegetáriánusok húst nem, tejet és tejtermékeket azonban fogyasztanak. Az ovovegetáriánus táplálkozási mintázatot követők tojást fogyasztanak a növényi eredetű élelmiszerek mellett, a húst, tejet és tejtermékeket azonban kiiktatják az étrendjükből.
Megijedjen-e a szülő, ha a gyereke vegetáriánus akar lenni?
– Minél inkább korlátozott a gyermek étrendje, tehát minél szigorúbb vegetáriánus étrendet szeretne követni, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezete nem kapja meg az egészséges működéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokat – fogalmaz Tajti Mónika, dietetikus. – Az állati eredetű tejtermékekkel, tojással, hallal kiegészített táplálkozás kiegyensúlyozott lehet, kisebb eséllyel okoz hiányállapotokat. A szigorú és nem szakszerűen összeállított vegetáriánus étrend azonban egészségügyi problémákat okozhat.
Mik lehetnek a rövid és hosszútávú hatásai a vegetáriánus étrendnek?
– A fizikailag és szellemileg is folyamatosan fejlődő gyermekek esetében egyes tápanyagok optimális fogyasztására jelentős figyelmet szükséges fordítani, akkor is, ha az illető nem vegetáriánus. Egy korlátozottabb, megszorításokkal járó étrend esetében- amilyen a vegetáriánus étrend is- a tápanyagok teljeskörű biztosítása nehézségekbe ütközhet – hívja fel a figyelmet a szakember.
– Kiemelten szükséges hangsúlyt fektetni az alábbi tápanyagok bevitelére: fehérjék, vas, a cink, B12-vitamin, kalcium, D-vitamin, valamint az omega-3 zsírsavak. A szigorú vegetáriánus táplálkozás rövid és hosszú távon is járhat hiányállapotokkal, a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenésével, vérszegénységgel, valamint negatívan befolyásolhatja a pszichomotorikus fejlődést is. A vegetáriánus étrendre jellemző lehet az alacsony energia-és fehérjebevitel is, amely alultápláltsághoz vezethet.
Milyen pozitív hatása lehet a gyerekre nézve a vegetáriánus étrendnek?
– A vegetáriánus étrendet követők jellemzően egészségtudatosabbak. Étrendjük jellemzően bővelkedik zöldségfélékben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonafélékben, hüvelyesekben és olajos magvakban. Ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása hozzájárul számos krónikus, nem fertőző betegség kialakulásának kockázatának csökkenéséhez.
– Nem szabad azonban megfeledkezni arról a fontos tényről, hogy a nagyobb mértékű növényi eredetű élelmiszerfogyasztás miatt a vegetáriánusok nagyobb mértékben lehetnek kitéve az ezen élelmiszercsoportokhoz köthető étrendi kockázatoknak is. Pl. a teljes értékű gabonafélékben, csírákban és korpatermékekben előforduló aflatoxinok, a hüvelyesekben megtalálható antinutritív anyagok, továbbá a növényvédőszer-maradványok, rovarirtó szerek, nehézfémek és egyéb anyagok kedvezőtlen egészséghatásának.
Mi a helyzet a vegánsággal?
– A vegán étrend hosszú távú hatásainak megítélésére kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, így a megfelelő tápanyagbevitel biztosítása érdekében nem javasolt az állati eredetű élelmiszerek teljes kizárásán alapuló étrend követése az iskoláskorúaknál fiatalabb gyerekeknek. Azokban az esetekben, ha a gyermek a szülő támogatása mellett mégis vegán étrendet követ, kiemelten fontos a rendszeres orvosi és dietetikai kontroll az esetleges hiányállapotok, betegségek kialakulásának megelőzése és az egészség megőrzése érdekében.
Van-e valami ellenjavallat?
– A szigorú, vegán életmód nem javasolt a gyermekek számára. A nagyobb gyermekek azonban tarthatnak húsmentes napokat, de figyeljünk rá, hogy ezeken a napokon étrendjében szerepeljenek tejtermékek, tojás, hüvelyesek pl. bab, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó. Ahhoz, hogy pontosabban mérhető legyen az, mennyivel hat másként egészségi állapotunkra nézve a vegetáriánus étrend, szükséges lenne olyan vizsgálatokat végezni, amelyek az egészséges, vegyes táplálkozásra vonatkozó ajánlások szerint felépített étrend és a növényi étrend egészséghatásait veti össze.
Mit tehet a szülő, ha a gyerek vegetáriánus étrendre akar térni? Kihez fordulhat segítségért, tanácsért?
„Vegetáriánus táplálkozási irányzat kialakítása kizárólag orvosi és dietetikai felügyelet mellett javasolt kiskorú gyermekek esetében.”
– fogalmaz a szakember.
– Étrenddel, táplálkozással kapcsolatos egyénre szabott, hiteles tanácsokért mindenképp diplomás dietetikus felkeresése javasolt. Az interneten sajnos sok téves információ kering, így mindenképpen győződjünk meg róla, ha az internetről is tájékozódunk, azt megbízható forrásból (pl. tudományos folyóiratok) tegyük. Nem releváns a közvetlen környezetünk által tapasztalt táplálkozási irányelveket sem követni szakember felügyelete nélkül. Minden szervezet más és más, így egyénileg eltérő az, hogy kinek milyen étrend segíthet a célok elérésére érdekében.
Mire érdemes odafigyelni?
– Növényi alapú táplálkozás esetén kiemelt figyelmet ajánlott fordítani az ideális mennyiségű és minőségű fehérje bevitelére. A növényi fehérjék kisebb mennyiségben és arányban tartalmazzák az úgynevezett esszenciális aminosavakat az állati eredetű termékekkel szemben, így a gyermekek izomzatának fejlődéséhez szükséges fehérjéket így nehezebb pótolni. Továbbá, a növényi fehérjék kisebb biológiai értékkel rendelkeznek az állati eredetűekhez képest.
A dietetikus kiemelte az is, hogy külön figyelmet ajánlott fordítani a kalciumpótlásra is. A kalcium legnagyobb mennyiségben a tejben és tejtermékekben található meg, melyekből kitűnően fel is tud szívódni, míg a növényi eredetű élelmiszerekből származó kalcium jellemzően kisebb mértékben hasznosul. Vegetáriánus étrend esetén a kalciumot dúsított növényi italokból és tofuból, babfélékből, mandulából érdemes fedezni, bár fontos megjegyezni, hogy ezen élelmiszerek kalciumtartalma messze elmarad a tejtől. A nagy kalciumtartalmú ásványvizek rendszeres fogyasztása szintén hozzájárul a megfelelő kalcium ellátottsághoz.
„Serdülőkorban a vas étrendi bevitele még vegyes táplálkozás esetén is nehéz, vegetáriánus étrend esetében kiemelt figyelmet igényel.”
– A B12-vitamin kizárólag állati eredetű élelmiszerekből fedezhető. Bár a vastagbél egyes baktériumai jelentős mértékben termelnek B12-vitamint, ez nem szívódik fel a vastagbélben. Vegán táplálkozás esetén legtöbbször a B12-vitamin pótlása szükséges étrend-kiegészítő útján. Vegetáriánus táplálkozás esetén, a felmerülő tápanyaghiány pótlására egyénre szabottan szükséges hangsúlyt fektetni. Étrend-kiegészítő alkalmazása is szükségessé válhat, dietetikus szakemberrel történő egyeztetést követően – összegezte a lényeget Tajti Mónika.
