A Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek (hőhullámok, heves esőzések, villámárvizek stb.) fokozódását is jelenti. A klímaváltozás mérséklése mellett szükséges a már most zajló folyamatokhoz történő alkalmazkodás. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti. Olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek, hívja fel mindenki figyelmét az éghajlatváltozás problémáival foglalkozó Másfélfok portál.
Ebben segítségünkre vannak a természetalapú megoldások, amelyekből több sikeres megoldás került megvalósításra az EU-s forrásból támogatott LIFE-MICACC projekt keretein belül Magyarországon. Ha képesek volnánk országosan kiterjeszteni ezeket a jó gyakorlatokat, érdekeltté téve a helyi lakosságot az eredmények fenntartásában, akkor nagy lépést tennénk előre hazánk víz- és élelmiszerbiztonságát illetően, miközben klímaadaptációs képességünk is növekedne.
Egyre növekednek a vízkockázatok az éghajlatváltozás hatására
A globális felmelegedéssel összhangban Magyarország területén is általános melegedő tendencia figyelhető meg: az elmúlt 120 évben 1,2 °C-ot emelkedett az évi középhőmérséklet országos átlaga. Az éghajlati modellek számításai szerint, ha az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok globális kibocsátása a jelen ütemben folytatódik, akkor a század végére az átlaghőmérséklet 4-5 °C-os emelkedése várható hazánkban.
Az elmúlt 120 évben az év során lehulló csapadék mennyisége szignifikáns mértékben nem változott. Ugyanakkor az éven belüli eloszlása igen szélsőségesen is alakulhat: 2020-ban például a június és az október nagyon csapadékos, míg az április és a november aszályos, csapadékszegény volt.
Sok helyütt az országban már most is érezhető a víz hiánya vagy túlzott mennyisége. Ezt a helyzetet az éghajlatváltozás még inkább súlyosbítja.
A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét. Míg a villámárvizek kialakulásánála meteorológiai tényezők mellett fontos szerepet játszik a domborzat, a meder teltsége, a talaj és a városi infrastruktúra állapota. Így van ez Kecskeméten is, amikor egy-egy hirtelen lezúduló esőnél a város mélyebben fekvő pontjai alkalmi tavakká válnak.
Vízelvezetés helyett vízvisszatartás
A vízgazdálkodásunk ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ennek eredményeként az ország hatalmas mennyiségű vizet veszít évente, azaz szárazodik.
A víz értékét felismerve a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét.
A vízhiányos települések esete
A Duna-Tisza köze az ország legszárazabb területe, sőt mára félsivataggá nyilvánították. Az elmúlt évtizedekben az intenzív vízelvezetés és a csapadékhiány a talajvízszint jelentős süllyedéséhez vezetett. Ruzsa a Homokhátság viszonylag magas részén fekszik, ezért a felszín alatti vizek elfolyása és a vízmegtartó képesség gyengülése sérülékenyebbé teszi a települést az egyre fokozódó szárazodással szemben. Erre válaszul a település olyan megoldásokat dolgozott ki, melyek segítik a csapadékvíz helyben tartását a bel- és külterületeken egyaránt.
A már meglevő – eredetileg talajvíz és belvíz lecsapolására tervezett – külterületi csatornahálózatot úgy alakították át és hosszabbították meg, hogy az alkalmas legyen a belvíz megtartására és a beszivárgás elősegítésére a talajvíz-tartalékok visszatöltéséhez. Az egyik csatornarésszel az időszakos elöntésekkel leginkább érintett földparcellák „zöldítését” segítik elő, ami egyben a helyi földhasználók közötti innovatív együttműködés mintaterületeként is szolgál.
A természetes vízmegtartó intézkedések költséghatékonyak is
Az elterjedt szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal (pl. dréncsövezés és vezetékes öntözés) szemben a természetes vízmegtartó intézkedések költséghatékonyabbak és számos járulékos hasznot is hordoznak. A szürke-infrastruktúra beruházások rendszerint nagyléptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Emellett üzemeltetésük és karbantartásuk is költséges.
Ezzel szemben a természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni, és számos járulékos hasznuk van, mint például a talajvíz pótlása, a vizek helyben tartása, a mikroklíma szabályozása, a vízminőség javítása, élőhelyteremtés, biológiai sokféleség támogatása, rekreáció, állattartás haszna. Egyetlen hátrányuk a területigény, hisz valamilyen használaton kívüli területet vagy alacsony termőképességű szántót át kell állítani vízgazdálkodási célú vagy a vízborítást jól tűrő használatra (pl. legelők, kaszálók, gyümölcsösök).
Jó gyakorlatokért látogassa meg a vizmegtartomegoldasok.bm.hu oldalt, továbbá nézze meg ezt a kiadványt, amiben hasznos információkat és megoldásokat olvashat.
Hasonló tartalmú cikkünk
Nem kell belefulladnunk az aluljáróba – a klímaváltozás súlyosan érinti Kecskemétet
