Áll a bál a szabálytalanul kivágott tiszaugi erdő miatt

0
A tarvágás következtében nem csak a közel évszázados fákat pusztították el, de felszámolták az itt élő védett feketególyák élőhelyét is. Fotó: WWF Magyarország
Hirdetés

A WWF Magyarország honlapján számolt be arról, hogy árvízvédelmi munkák keretében tarvágással irtott ki Tiszazug határában, a folyó menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Ennek következtében pedig a közel évszázados fák megsemmisítésével felszámolták az itt élő értékes élővilág, köztük a védett fekete gólyák élőhelyét is.

A zöldszervezet szerint a tarvágásra az OVF-nek nem volt engedélye, az idős nyárfák kitermelése illegálisan történt.

Miközben az ország faültetési lázban ég, az ártéri közösség megsemmisítése már csak azért is fájó, mert az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak: területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1 százalékára zsugorodott össze. Idős erdőket pedig szinte alig találunk köztük, és a még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.

Hirdetés
AZ 1/A a vágással érintett, 1,36 hektár területű védett erdőrészlet. Forrás: WWF Magyarország

A vízügy cáfol

Az OVF egy Facebook-posztban reagált, aminek lényege, hogy a fakitermelés eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, azt helyszíni bejárás és szakmai egyeztetés előzte meg. A vízügyi igazgatóság véghasználati lehetőséggel élt, ami azt jelenti, hogy a kivágott idős, puhafás állomány helyére facsemetéket ültet.

„Annak érdekében, hogy a védett fajokban okozott kár a lehető legkisebb legyen, 2020. január 8-án a Nemzeti Park munkatársaival helyszíni bejárást tartottunk. Az odús fatörzseket megjelöltük azért, hogy azokat a jogszabály által előírt módon visszahagyjuk a területen. Az egyik erdőrészlet természetes felújítással érintett, tehát mag- és sarjeredetű újulatra alapozzák az erdőfelújítást” – áll a nyilatkozatban.

Az érvelés része, hogy az elmúlt 40 évben a kezeletlen hullámtér és feltöltődés miatt több mint egy métert emelkedtek az árvízszintek, ilyen mértékben pedig nem emelhetők a töltések, szükség van tározókra, természetvédelmi céllal is használható árvízvédelmi levezető sávokra, és ahol lehet, a hullámterek bővítésére.

A kormányhivatal megállapította: tarvágás történt

Fentiek alapján igencsak úgy tűnik, hogy a szabályozás és a természetvédelem érdeke nincs közös nevezőn. Ezen a ponton szokott a „laikus tömeg” világnézeti alapon szekértáborokba húzódni és zöldhisztit, a másik oldalról pedig hazug hivatalt kiáltozni a másikra, míg a téma pár nap után elsikkad.

Ám esetünkben nincs még vége a történetnek. A WWF ugyanis kérdéssel fordult az illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz, a válaszban azt olvassuk, hogy a vízügy számára kiadott engedély az érintett erdőrészek (Tiszazug 1A és Tiszazug 1C) esetén rögzíti: az idős, őshonos faegyedeket kímélni kell, a szomszédos területrészek fakitermelési és tereprendezési munkái során a fák törzse, koronája és gyökérzete nem sérülhet.

A védett állatok védelmében a „fák tőelválasztását augusztus 1. és október 15. között kell elvégezni”. Ezek után a kormányhivatal is megállapítja, hogy a területen több erdőrészleten is tarvágás történt, ezek pontos felmérése, lehatárolása folyamatban van – a kormányhivatal válaszát eredeti formájában itt olvashatja.

WWF Magyarország

A 24.hu kérdésére a WWF Magyarországnál elmondták, információik szerint az „odús fatörzsek” kijelölése nem történt meg, vagy ha mégis, ezt nem vették figyelembe – ez fenti fotón is látszik. Mivel a kormányhivatal jelenleg méri fel és határolja le a területet, így csak annyit tudtak mondani, tarvágás valószínűleg 10,67 hektárt érintett, ebből 6,03 hektár volt védett.

A WWF Magyarország a további jogi lépéseket egyelőre mérlegeli. Tudomásuk van arról, hogy egy magánszemély a honlapon először megjelent cikk nyomán, a Btk. 243 §. (2), bekezdése szerint minősülő, természetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon.

Kis területről és fiatalításról van szó

Megkeresték hát az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, ahol a 24.hu-nak megerősítették: a legnagyobb körültekintéssel és a vonatkozó szabályok, előírások betartásával. A szóban forgó Tiszaug és Lakitelek térségében a jogszabályban rögzített hazai nyárasok vágásérettségi kora természetvédelmi területen 40-60 év, mely alapján az erdőgazdálkodók a faállományok megújítását kezdhetik el a felső korhatárt követően.

Az igazgatóság élt a körzeti erdőtervekben lévő lehetőséggel, amely a januári kitermelést lehetővé teszi. Ez a már lombtalan állományban pontosabb szemlét tett lehetővé (2020. január 8-án) a védett állatokat illetően, és nem utolsósorban a fagyott talajon kevesebb kárral járt. Az erdőterületek megújítására, újraerdősítésére vonatkozóan az erdőgazdálkodóknak a fakitermelést követő 2. évre kell megfelelő minőségű új erdőt kialakítaniuk.

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, mint erdőgazdálkodó hasonló típusú fakitermelési tevékenységeket 2009 óta végez, az idős faállományainak megfiatalítása és többkorúsítása miatt. Ezek a tevékenységek kis léptékű és kis területű beavatkozások.

Vannak ügyek, amelyek csak akkor lesznek köztudottak, ha mi megírjuk ezeket.
Kérjük, támogassa munkánkat! A szabad sajtót.


1000 Ft5000 Ft10000 Ft


500 Ft1000 Ft3000 Ft