Nem szabad és nem is érdemes száz és ezer kilométerekről ideszállított zöldséget, gyümölcsöt vagy sajtot megvenni, mikor helyi – esetleg lassan ismerőssé váló – termelőknél jobb minőségű, egészségesebb és ízletesebb árut kaphatunk. Ezt képviseli Kecskemét elmúlt tíz évének egyik legsokoldalúbb, legelőremutatóbb kezdeményezése, a Szatyor Közösség, amelyben önkéntesek munkája révén talál egymásra az eladó és a vásárló, nem utolsósorban pedig egy rendelőfelületet is üzemeltetnek. Egy átadónapon kerestük fel őket.
A Műkertvárosban, a Gizella téren található üzlethelyiség kicsi, de barátságos: sok jó ember elfér itt. Márpedig péntekenként nagy a nyüzsgés, hiszen délelőtt sorban érkeznek a termelők, délután pedig a vásárlók. De az is lehet, hogy éppen egyszerre toppannak be, hogy kicsit beszélgessenek és megismerjék egymást, ha már a Szatyor, közkedvelt becenevén a Szatyi összehozta őket.
„Szombattól szerdáig lehet rendelni, péntek pedig az átadónap. Ma több mint negyven vevőnk van. Ez átlagosnak mondható, előfordulnak olyan hetek, amikor kicsit kevesebben rendelnek árut, máskor pedig – főleg karácsony előtt – akár hetvenen-nyolcvanan is” – tudjuk meg Rátkai Edittől, a közösség szervezőjétől, a Szatyor Egyesület alelnökétől. Hozzáteszi, már elgondolkodtak azon, hogy ha folytatódik a vásárlók számának örömteli emelkedése, akkor egy másik átadóhelyet is keresniük kell Kecskemét egy másik pontján – ez azzal az előnnyel is járna, hogy a vevő választhatna, hova kéri a termékeket, attól függően, melyik üzlet van hozzá közelebb. Persze ezen tervek valóra váltásához szükség lenne egy jószándékú vállalkozóra, cégre (vagy akár magánszemélyre), aki éppen üresen álló, jó állapotú ingatlanát térítésmentesen felajánlaná a közösség javára. Bérleti díjat ugyanis a Szatyor nem tud fizetni.
Az átadóhelyen önkéntesek sürgölődnek, aki a gazdák által beszállított termékekből összeválogatják az egyes vevők kosarát, csomagját. Van, akinél ez egyszerűbb feladat, másnál – aki többféle árut rendelt – tovább tart. Az önkénteseknek ez az egyik legfontosabb, persze nem az egyedüli teendője. Ők tartják karban a netes rendelőfelületet – kecskemetiszatyor.hu – is, ahol a vásárlók pár kattintással ki tudják választani a rengeteg termék közül a számukra szükségeset és meg is tudják rendelni. Ugyanezen a weboldalon a termelők lehetőséget kapnak a bemutatkozásra és termékeik ismertetésére is, így a vásárlók részletesen informálódhatnak arról, mit is tesznek (virtuális) kosarukba. Amely termékeknél valamilyen okból nem megoldható a heti rendszerességű szállítás, a Szatyor előrendelési lehetőséget biztosít. Zöldség, gyümölcs, tej, tejtermékek, különféle húsok, pékáruk, tojás, liszt, olaj, fűszerek, lekvárok, aszalványok mellett még kozmetikumok is kaphatók.
Közben Rátkai Edit kérésünkre felidézi, honnan is indult a kezdeményezésük, és mostanra hova sikerült eljutniuk.
„2010 körül az Ifjúsági Otthonban szervezték a Zöldernyő projektet sok érdekes előadással, workshoppal. Ott kialakult egy jó kis társaság, és jött az ötlet, mit is tehetnénk, hogy ez a város élhetőbb legyen. Sokféle elképzelés elhangzott, de a bevásárló közösség tetszett a legjobban, hiszen enni úgyis mindig kell” – mondja mosolyogva Edit.
A Szatyor Egyesület 2011-ben alakult meg. Többször kellett költözniük, attól függően, hol kaptak ingyesen helyet – 2018-ban az alelnök garázsa volt a bázisuk. A bevásárló közösség létszáma mindig is ingadozott, ami érthető, hiszen mindenki önkéntesként, fizetés nélkül, szabadidejében tevékenykedik, munkaidő után, család mellett. Edit nem tagadja, voltak évek, amikor elfogytak a tagok és a termelők is, 2018-tól 2021-ig szünetelt is a működésük, de ő nem engedte el a dolgot.
„Mindenképpen fel akartam éleszteni a közösséget, és szerencsére jöttek fiatalok, akik elvégezték a Nyíregyházi Kosár Közösség képzését, és lelkesen vetették magukat a feladatokba. Vannak, akik nagyon elkötelezettek és elszántak, ők kitartanak sokáig, mások idővel elmaradnak, ha sűrűbb lesz az életük, időbeosztásuk, vagy gondjaik miatt nem tudnak jönni. Persze a lemorzsolódásnak olyan örömteli oka is lehet, hogy a közösségben tapasztaltak hatására elkezdenek a saját kis kertjükben termelni. A leginkább aktív magot tíz-tizenöt fő alkotja” – tudjuk meg (az egyesület a bevásárlóközösség mellett szervezi a népszerű Magvas Napot és filmvetítéseket is).
„Termelőket is állandóan keresünk, hogy minél bővebb legyen a kínálat. Önkénteseinkkel közösen meglátogatjuk őket, megkérdezzük, milyen módon termelnek, és nyilván örülünk, ha minél kevesebb vegyszerrel, ez számunkra kiemelt szempont. Szeretnénk azt is, ha egyre több termelő csatlakozna a nyitott gazdaság programhoz, azaz fogadna látogatókat, vásárlókat, akik megnézhetik, honnan is érkezik az általuk fogyasztott zöldség, gyümölcs, és egy előre egyeztetett időpontban akár szedhetnek is maguknak.”
Miért legyen egészséges az ételünk? Elsőre ugyan költőinek tűnhet a kérdés, de ha jobban beleássuk magunkat az ételek előállítási módjának világába, már korántsem lesz egyértelmű, hogy mi is az egészséges táplálék. A konvencionálisan termelt élelem a vegyszermaradványok, állattartás esetén gyógyszermaradványok okozta esetleges káros hatásain túl azt is tudnunk kell, hogy a mesterséges tápanyagutánpótlás miatt ezeknek az élelmiszereknek jóval alacsonyabb a beltartalmi értéke, mint az organikus, vegyszermentes terméseknek. Utóbbiban ezzel szemben több vitamin (például C-vitamin, cink, vas…) és antioxidáns található. (forrás: kecskemetiszatyor.hu)
„Fontos, hogy a helyi gazdáknak lehetőséget biztosítsunk a termékeik megismertetésére és eladására, így hozzájárulva a megélhetésükhöz. Emellett jó tudni, hogy mit eszünk, nagyon nem mindegy, honnan jön az a portéka, a Föld túlsó részéből, hatalmas ökológiai lábnyommal, vagy egy közeli kertészetből. Szeretnénk azt is tudatosítani az emberekben, hogy azt fogyasszák, ami helyben terem: ne papayát, hanem barackot meg almát. És mindent akkor, amikor a szezonja van. Az átadónapokon ezekről is beszélgetünk, és közben egymást is megismerjük. Így épülhet apránként a közösség” – hangsúlyozta Edit.
Miért legyen helyi az ételünk? A globális élelmiszerpiac környezetterhelő hatása több fronton is érvényesül. A termékek nagy szállítási távolsága értelemszerűen hatalmas szén-dioxid kibocsátással jár. Emellett azonban fontos azt is kiemelni, hogy a kifejezetten exportra, nagy mennyiségben termelt élelmiszerek előállítása csak környezetromboló mezőgazdasági megoldásokkal lehetséges. Másik fontos pozitív hozománya a helyi, szezonális ételek fogyasztásának, hogy a helyi gazdaságot támogatja, a közvetlenül a termelőtől történő vásárlás pedig egyenesen a termelőt. A helyben elköltött pénz a közösségben marad, hosszútávon erősítve azt. Nem mellesleg lehetőségünk van megismerni az embert a termék mögött, ha pedig megkedveltük a nála vásárolt élelmiszert, bizalommal kereshetjük bármikor. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a helyi élelmiszerek hamarabb célba érnek, így nem szükséges vegyszeres kezelés (vagy hatalmas energiaigényű hűtés) a tartósítás érdekében, egészségesebb táplálékhoz juthatunk így. (forrás: kecskemetiszatyor.hu)
„Felemelő érzés, amikor a kisfiammal arról beszélgetünk evés közben, hogy az ebéd, az uzsonna, a vacsora hozzávalói kitől kerültek az asztalunkra. Számára a céklának, az almának, a rukkolának és mindennek eredete van. Arc van mögötte, nem vonalkód. És meg tudjuk köszönni azoknak, akik megtermelték, elkészítették nekünk. És még jobb szívvel tölt el minden étkezés, mert tudom, hogy a kisléptékű, emberi gazdaságot és a fenntartható, természetközeli termelést támogatjuk vele” – Szigeti-Bognár Krisztina, a közösség egyik legaktívabb önkéntese e sorokkal mutatkozik be a Szatyor oldalán. Látogatásunkkor is ott volt, éppen vásároltak kisfiával.
„Főleg a termelők meglátogatásában, a velük való kapcsolattartásban tudok részt venni és az új önkéntesek betanításában. Bár mivel szűkösek az erőforrásaink, mindenki csinál szinte mindent. A termelőknek nagy támogatást jelent, ha a termékek webshopban való rögzítésében segítünk” – mondja el az édesanya.
Szerinte már az is rendkívül pozitív és becsülendő, ha valaki az életmódjával igyekszik a fenntarthatóságra, a környezet megkímélésére törekedni, például kerékpárral közlekedik autó helyett. De úgy érezte, számára ez önmagában nem elegendő.
„Első körben a környezetvédelem oldaláról kerültem kapcsolatba a Szatyival négy évvel ezelőtt. Majd kezdett kiteljesedni a kép, hogy az élelemben mennyi minden összpontosul. Nemcsak arról szól ez az egész, hogy egészséges ételeket együnk, hanem hogy fenntarthatóan van-e termelve, és hogy ismerjük meg azokat, akiktől vásárolunk, legyen szorosabb a termelőkkel a kapcsolat. Nekem az a legfontosabb motiváció, hogy látjuk, a nagy mezőgazdasági monokulturák mennnyire rombolják a környezetet – aminek gyönyörű ellenpontja a kistermelők vegyszermentes tevékenysége” – vallja Krisztina.
Úgy véli, nem könnyű változtatni az egyes embereknek a kialakult gyakorlatokon, szokásokon, ehhez nyilván szükséges magukénak érezni ezt a fajta gondolkodást. De aztán teljesen az életük részévé válhat.
„Amikor megtalálnak minket, a Szatyit új emberek, rácsodálkoznak az egészre és megörülnek. Ez minket is megerősít, hogy igen, van helye, kell hogy legyen helye ennek a közösségnek és kezdeményezésnek.”
