Az elmúlt hetekben kiskereskedelmi láncok jelentettek szünnapot szenteste napjára, ami felvetette a kérdést, hogy miért ne lehetne december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítani. A HVG utánajárt: nyerne vagy vesztene az ország ezen?
Schanda Tamás, az egykori innovációs tárca államtitkára úgy fogalmazott korábban, hogy „a jelenleg is érvényben lévő munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP-kiesést is okozna, érzékenyen érintené a nemzetgazdaság teljesítményét és a költségvetés bevételeit is.”
A kormánytöbbség álláspontja pedig azóta sem változott.
November 10-én a Lidl jelentette be: beállt a Civil Összefogás Fórum és az Egyenlő.hu december 24-i boltzárról szóló kezdeményezése mögé, és egyik hazai üzlete sem tart majd nyitva szenteste napján a kétszáz közül. Közel egy hétre rá a Rossman közölte, hogy mind a 200 üzletét zárva tartja szenteste napján. Kiderült az is, hogy további áruházláncokkal egyeztet a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a karácsonyi boltzárról.
Amíg a munkavállalók a szabadnap oldalán állnak, a munkáltatók másképp látják: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) úgy véli, hogy a zárva tartás gyengítené a gazdaságot.
Több párt is kezdeményezte az utóbbi években december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását, legutóbb Balassa Péter jobbikos képviselő nyújtott be erről képviselői önálló indítványt. A kormány továbbra is ellenzi a kötelező szentesti boltzárat, így ez alakalommal is leszavazták. Majd a parlamenti plenáris ülésen is feltették a kérdést a kormánynak: mikor lesz december 24-e munkaszüneti nap?
Balassa érvelése szerint több európai országban munkaszünet van e napon, és a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 64-83 százaléka támogatná, hogy az legyen. Szerinte egy magát kereszténynek és konzervatívnak valló kormánynak támogatni kellene ezt.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: mindenszentek napját 2000-ben a Fidesz, nagypénteket 2017-ben a Fidesz-KDNP kezdeményezésére nyilvánították munkaszüneti nappá. Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van – mondta, hozzátéve, hogy számuk további növelését a gazdaság teherbíróképessége szempontjából is alaposan vizsgálni kell.
Mennyibe kerülne, ha december 24-ét munkaszüneti nappá minősítenék? Amikor munkaszüneti nap lett nagypéntek, Dávid Ferenc, a VOSZ akkori főtitkára úgy számolt, hogy egy ilyen döntéssel 20-25 milliárd forint eshet ki a gazdaságból. Vagyis durván 2-2,5 ezer forint/fő, ha a teljes lakosságra vetítjük – az akkori 130 milliárd forintos napi GDP szerint.
Ha a magyar GDP-t leosztjuk a 2023-as munkanapok számával (251-gyel), azt kapjuk, hogy nagyjából 263 milliárd forint jön össze egy munkanap alatt. Vagyis a fenti arányokkal számolva nagyjából 40 milliárd forint lenne az idei kiesés, azaz durván négyezer forint/fő.
Azonban ekkora veszteséggel valószínűleg nem kellene számolni, sőt akár nyereség is származhat a plusz szabadnapból. A számításba bele kellene kalkulálni, hogy sok munkát elvégeznek ünnepnapokon is, például egy atomerőmű, de még csak egy gyár sem feltétlenül fog leállni, vagyis a termelése ugyanannyi lesz, akár szünnapról van szó, akár nem.
Azért sem lehet egyértelmű pénzkiesésről beszélni, mert rengeteg része van a gazdaságnak, amely még jól is jár egy extra szabadnappal. Hiába esik ki egy nap a termelésből, ha cserébe az emberek ilyenkor többet járnak el étterembe vagy szórakozni, eközben költenek, ezzel is pörgetve a gazdaságot. Emellett hangsúlyosan figyelembe kell venni azt is, hogy az ember munkahelyi teljesítményén mennyit tud dobni az, ha többet pihenhet.
A fentiek alapján könnyen elképzelhető, hogy valójában még nyereség is származhatna egy-egy további pihenőnap bevezetéséből, egy átlagos teljes munkanap kiesésével viszont bizonyosan nem kell számolni. Sőt, hosszú távon még úgy is nyereséggel járhat a plusz szabadnap, ha azon tényleg pihenünk: azaz zárva vannak például a boltok, szórakozóhelyek és éttermek, és aznap nincs hol elkölteni a pénzt.
A lap közvéleménykutatást is végzett az olvasói között, ami szerint a válaszadók többsége, 64,7 százaléka szeretné, míg 35,3 százalékuk ezt nem szeretné.
Arra a kérdésre, hogy „Önnel előfordult már, hogy december 24-én ment vásárolni?” kérdésre a többség ugyancsak igennel válaszolt: 68,8 százalékuk mondta, hogy „igen, de csak kisebb bevásárlás miatt”, 4,2 százalékok írta, hogy „igen, akkor veszek meg mindent karácsonyra”, míg a válaszadók 27 százaléka volt az, akivel még nem fordult elő, hogy december 24-én ment vásárolni.
A szavazás eredményét tehát lehet úgy értelmezni, hogy a többség egy mindenkire vonatkozó szabadnapért hajlandó lenne életmódot változtatni, ami jelentős szolidaritást feltételez. A lap szerint pedig ez megadja a választ a kérdésre:
igen, érdemes szünnapot adni december 24-ére.
