Magyarországon komoly munkaerőhiány van, ami rontja a gazdaság teljesítményét. A munkaadók ezt igyekeznek munkaerő-kölcsönzéssel megoldani: országhatárokon belül is virágoznak a kölcsönzéssel foglalkozó cégek, de sokkal látványosabb tendenciaként rohamtempóban nő a külföldről érkező vendégmunkások száma Magyarországon. Hová vezet ez, és meddig tartható fenn a rendszer?
A kormány nem hajlandó elárulni, hogy hány külföldi állampolgár dolgozik az országban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) még a 2018-as számokat sem közölte – kérdésünkre adott válaszuk szerint azért, mert az „adatgyűjtés zajlik” –, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig közérdekű adatigénylésünkre sem adta ki az információkat. Meglehet, az áll a háttérben, hogy a máskülönben migránsellenes propagandát folytató Orbán-kormánynak kellemetlen a távoli vendégmunkások számának drasztikus emelkedése – írja a 24.hu összefoglalója.
Hatalmas növekedés
Némi támpontot adhatnak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság statisztikái, csakhogy nemzetiségek szerinti bontást ők sem közölnek, így nem derül ki, hogy mennyien jönnek Magyarországra dolgozni távolabbi országokból.
Azt viszont tudjuk az NFSZ legutóbbi – 2017-es –, a külföldi munkavállalókról szóló jelentéséből, hogy arányaiban „jelentősen visszaesett a szomszédos országokból beáramló munkaerő, és nagy mértékben nőtt a harmadik országbeli állampolgárok száma a munkaerőpiacon”.
Szembeötlő a brutális növekedés, viszont ez az ábra még nem mutatja az elmúlt időszak megugrását, ugyanis 2017-ben a kormány könnyített a külföldi munkavállalók alkalmazásán: a környező országokból már nem kell tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Ennek hatására tovább nőtt a külföldi munkaerő beáramlása, főleg az Ukrajnából, kisebb mértékben pedig a Szerbiából érkezők miatt.
Az illetékes minisztérium pedig „bizonyos hiányszakmák esetében engedélyezi a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is” – áll az idézett jelentésben.
A külföldiek foglalkoztatása mint fenyítési technika
Ha nem tetszik, el lehet menni, hozunk száz ukránt
– idézi egy kelet-magyarországi multinál dolgozó munkás a munkáltató hozzáállását egy 2018-ban publikált kutatás szerint.
A feldolgozóiparra (ezen belül is az elektronikai és az autóiparra) vonatkozó kutatást jegyző Meszmann T. Tibor is úgy fogalmaz, hogy „sajnos munkavállalói oldalról a külföldiek foglalkoztatását egyrészt egy munkaadói fenyítési technikaként alkalmazták az elmúlt években”. De hozzáteszi: a dolgozók, illetve érdekképviseleteik sem tárták fel eddig, „hogy a külföldiek foglalkoztatása helyi és iparági szinten mit jelent vagy jelenthet a bérek és a munkafeltételek szempontjából, milyen alkalmazkodást követel, ugyanakkor nem csak veszélyt jelent, hanem akár még win-win szituációk is lehetségesek”.
Szerinte ugyan önmagában nem jelentős a külföldről történő munkaerő-kölcsönzés bérhatása, de azért lehet beszélni helyi szintű bérlenyomásról. Ami viszont világos tendencia, hogy a kölcsönzés miatt romlanak a munkafeltételek.
Túlórázni a magyar is hajlandó éjjel-nappal, hogy többet keressen, de akinek nincs más dolga, az meg pláne, mert különben megüti a guta a munkásszálláson, ahol nem lehet megmaradni
– mondja Berki Erzsébet, aki szintén közgazdászként foglalkozik a témával. És bár a rabszolgatörvényt nemigen alkalmazzák, sok helyen a törvényileg engedélyezett óraszám felett túlóráztatják a kölcsönzött munkásokat. Megtehetik ezt azért is, mert az ellenőrzési rendszer romokban hever Magyarországon.
A túlóráztatás mellett a rosszabb munkakörülményeket és a munkavédelmi előírások áthágását is sok cég megengedi magának. „Ha nem tetszik, el lehet menni”, ismételgetik, vagy egyszerűen elküldik a panaszkodó kölcsönzött munkaerőt, ugyanis őket alig védi bármilyen munkavállalói jog.
Tovább a 24.hu összeállítására.
