Egy elsős kisfiú édesapjaként (és egy ovis ötéves kislányé) én is közétek tartozom. Vagyis innentől kezdve engem is vár a digitális oktatás, bármit is jelentsen az. Szerencsések vagyunk abból a tekintetből, hogy újságíró vagyok, van bőven elég számítógép, tablet és telefon a családnak. Be vagyunk biztosítva, hogy ha mindenkinek kell éppen valamelyik, akkor én még tudjak azért dolgozni a szabadon maradókon. És internetünk is van, jó erős. Pluszban nem csupán feleségem pedagógus, de eredendően én is tanítóként végeztem. Később csábított el a sajtó. Szóval eszközökkel el vagyunk látva, az oktatáshoz is van közünk. Már csak azt nem tudjuk, hogyan fogunk tanulni.
Rajtunk nem múlik, kezdhetjük!
Gondolom egy-két nap, és a pedagógusok megkapják a fejtágítást. Feleségem is éppen most ott van az egyik irodában és figyel. Talán a szoftvereket is letölthetik, és ha nekik is mind vannak eszközeik és stabil internetük, akkor megkezdhetik influenszer életüket. Ki tudja, még néhány jófej pedagógus internetes sztár lesz. A gyerekek nálunk már bármelyik ujjukkal tudják irányítani az okoseszközöket, talán még becsukott szemmel is. Úgy érezzük, rajtunk nem fog múlni. Már csak azon izgulok, nehogy a Roblox jobban csábítsa a fiamat, mint az aktuális nagybetű. Ezért úgy saccolom, hogy majd mellette kell lennem. Még nem tudjuk, hogy feleségemet hogyan érinti az iskolán kívüli tanítás. Ha esetleg be kell járnia, akkor rajtam a sor itthon. Pluszban mi úgy döntöttünk, hogy az óvodás is marad itthon, ha már ezt hozta az élet. Még jó, hogy a KecsUP-ot itthonról is lehet írni, szervezni. A kijárást amúgy is jobb most csökkenteni, tehát lesz idő a gyerekre. Könnyű nem lesz, az biztos.
És ti? Készen álltok? Mutassátok meg!
Osszátok meg véleményeteket, beszámolóitokat velünk és az olvasókkal! Küldjetek levelet a szerkesztoseg@kecsup.hu email címre! Ide jöhetnek fotók is. Gyerekszobáról, a tanulásról, esetleg a tanulósarokról. Ki ahogyan megoldja. Szívesen veszünk rövid telefonos videókat is egy-egy ilyen digitális óráról.
Különleges napok ezek, mutassuk meg azoknak, akik nem élik át, mert nincs iskolás gyermek a családban. Őrizzük meg a felvételeket későbbre, hogy évtizedek múltán is láthassák, mi történt 2020. márciusában a világban és hazánkban. Történelmi pillanatokat élünk át. Próbáljuk meg kihozni ezekből a pozitív, előremutató, különös eseményeket!
Hajrá! Szurkolok magunknak.
Gunity Gábor főszerkesztő
