Az mfor.hu ír arról, hogy miután ellenzéki képviselők próbálták megtudakolni, hogy idén mennyit kell visszafizetnie az államnak a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek az öt év után lejáró kötvénycsomagok után 2020-ban, leginkább csak kitérő válaszokat kaptak a kormánytagoktól, így megkeresték a választ a lap újságírói.
Így akadtak rá az Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapján arra a táblázatra, mely szerint idén 336,1 millió euró értékben járnak le letelepedési kötvények, méghozzá azok, amelyeket 2015. január 14-én bocsátottak ki, 2 százalékos éves hozammal és 2020. december 20-ai lejárattal. Azaz az idei törlesztés a jelenlegi euróárfolyam mellett 112,6 milliárd forinttal ér fel, ami azt jelenti, hogy több mint az egytizedét teszi ki az összes, idén lejáró piaci kötvénynek.
Az mfor.hu az érzékeltetés kedvéért hozzáteszi, hogy ez a 110 milliárd kicsivel több, mint amennyit a kormány propagandára költött 2015 óta, illetve a Magyar Nemzeti Bank is nagyjából ekkora nyereséget vár 2019-re, és ennyi pénz jut idén agrártámogatásokra is.
Ezt a programot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslata alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. (A befizetett pénz nagy részét pedig 5 év után visszakapják – mivel ez egy kötvényprogram, a kötvényvásárlók hitelezik az államot, az állam pedig a hitelt később visszafizeti). A program lebonyolítását jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízták, amelyek százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert, és közel húszezer külföldi számára nyújtottak letelepedési lehetőséget Magyarországon. A külföldiek EU-s papírokat is kérvényezhettek, amikkel aztán akadálytalanul tudtak mozogni, üzletelni, céget alapítani az egész EU-ban is.
Mint a lap felidézi, 2013 és 2017 között összesen 1,844 milliárd euró névértékben kibocsátott ki az állam ötéves letelepedési magyar államkötvényeket, amelyeket 250 ezer, majd 300 ezer euró összegben lejegyző külföldiek – főleg kínaiak, oroszok és arabok – magyarországi tartózkodási engedélyt kaptak.
Ebben az üzleti konstrukcióban viszont az állam bevétele azonban csak 1,666 milliárd eurót tett ki, mert a kötvények úgynevezett zéró kuponú papírok, azaz a futamidejük alatt nem fizetnek kamatot, lejáratkor pedig a névértéket törlesztik, ezért kibocsátáskor az eladási ár annyival alacsonyabb a névértéknél, amennyi éppen a meghirdetett hozamot eredményezi.
A cikkben kitérnek arra is, hogy a Transparency International 2018 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint azon, hogy a letelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké, az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint relatív veszteséget szenvedtek el. Azt is figyelembe véve pedig, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány – ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama –, a teljes veszteség a 30 milliárd forintot is megközelíthette.
Az ÁKK szerint viszont 2013-2017 között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki. Az ÁKK érvelése szerint ugyanis alacsonyabb volt az utóbbi papírok kamata, ezek jutaléka pedig nulla százalék volt.
Tavaly amúgy nagyobb értékben, 445,5 millió eurós értékben jártak le kötvények, a legnagyobb visszafizetésre viszont 2022-ben lesz kötelezve a magyar állam, amikor 551,7 millió eurót kell visszafizessen.
