Olvasni jó, mert súlyosan károsíthatja a tudatlanságot! – Ma van az olvasás világnapja

0
Olvasni jó
Hirdetés

Aki szeret olvasni annak ez a nap csupán egy sok közül, mert az év 365 napján amúgy is körbe veszi magát olvasnivalóval. Legyen szó regényről, krimiről, szépirodalomról, szakkönyvről, mesekönyvről, verseskötetről, vagy akár folyóiratról, ma egy picit álljunk meg, foglaljunk helyet kedvenc fotelünkben (vagy valamiképpen “lopjunk el” egy kis időt a külvilágtól) és adjuk át magunkat a betűknek. Lehetőleg a nyomtatott betűnek a Gutenberg-galaxisban, akkor is, ha azt már egyesek feláldoztak a digitális világban.

Ma van ugyanis az olvasás világnapja. 1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi napjává. Céljuk, hogy felhívják az írás-olvasás készségének fontosságára az emberek figyelmét: az írni és olvasni tudás alapvető emberi jog, a tanulás alapköve. 1966 óta minden évben világszerte ünneplik.

Müller Péter szerint…

Olvasni nem azért érdemes, hogy “műveltek”, hanem hogy gazdagok legyünk, hogy egyetlen életünkben sok ezer életet leéljünk és megtapasztaljuk, milyen a bukás, a hatalom, a magány, a diadal, a születés, a halál, a hazátlanság és a szerelem, hányféle hit, rögeszme, félelem mozgathat egy embert, hogy leleplezzük hazugságainkat, fölfedezzük életünk értelmét, talán az Istent is. 

Hirdetés

Márai Sándor szerint pedig ezért

„Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült, melyet olvasol. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatódzva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, figyelni a titkos jeladásokra, melyeket a könyv írója talán elmulasztott észlelni, mikor előrehaladt műve rengetegében. Soha nem olvasni fitymálva, mellékesen, mint akit egy isteni lakomára hívtak, s csak a villa hegyével turkál az ételekben. Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas.” Márai Sándor: Az olvasásról (Füves könyv. Akadémiai K., 1991, 36-37.o.)

Csukás István szerint egyenesen azért, mert

A könyv a legnagyobb varázslat, minden csoda benne van, ami eddig volt s ami ezután lesz… mert aki olvas, az szabad lesz, megismerve mások gondolatait, szabadon választhat, kialakíthatja a saját gondolatait, összemérheti őket, veszthet és győzhet, okulhat és javíthat, ahogy méltó az emberhez. Ugye milyen egyszerű, csak meg kell tanulni az ábécét, és olvasni kell.