Ha sok ember verődik össze egy rendezvényen, esetleg egy koncert, vagy sportmérkőzés alkalmából, vagy tüntetéskor, akkor tömegről beszélünk.
A tömeg mindig arctalan, hiszen a tömegben az egyén a többi ember mögé bújik, illetve rejtőzködik.
A tömeg tehát egyrészt elrejti az egyént, másrészt fel is szabadítja az egyes embert az egyébként szokásos társadalmi, erkölcsi kötelezettségektől, kötöttségektől, elvárásoktól.
A tömeg tehát egyértelműen eltünteti az egyén felelősségét, és ezért van az, hogy az arctalan tömeg olykor látszólag ok nélkül pusztít, verekszik, gyújtogat, sőt gyilkol is. A tömegben lévő emberek egymás indulatát, akaratát is erősítik, és ezért egyénenként mindenki úgy érzi, hogy most ő a törvény, sőt a cselekvő igazság is.
Pedig ez, lássuk be, nem is így van.
Az elégedetlen tömeg önkényes, zabolátlan, közönséges és többnyire szélsőséges. Petőfi mondta egyszer: „Még kér a nép, most adjatok neki.” Ebben benne volt az a figyelmeztetés, hogy a tömeg képes erőszakos úton feltörni a társadalom törvényeit, és mint ahogy ő mondta, már nem kér, hanem vesz, ragad.
Így volt ez már Rómában is, de a nevezetes forradalmak idején, szerte Európában. Ezek közül a leghíresebb a francia forradalom 1789-ben, melynek hatásait még a XXI. században is érzékelhetjük, érezzük.
A jelszavuk ez volt: „Egyenlőség! Testvériség! Szabadság!”
De azt is lássuk be, hogy az így kivívott győzelem, mely a haladás célját szolgálta, azaz a társadalom megváltoztatását, mindig is sok vért és szenvedést kívánt…
Ezért jobb valódi demokráciában élni, ahol egyszerű szavazással – vér nélkül – lehet a társadalmi rendet megváltoztatni, és az új célokat kitűzni.
Kedves Olvasó! Tanácsolom, kerüld a tömeget, mert az, mint egy kiáradt, kiöntött, zabolátlan folyó, magával ragad, és a saját indulataid miatt felelőtlenné is tesz.
Ezért többet ér, ha már az említett demokrácia eszközeivel élsz, és elmégy szavazni, amikor ezt a jövőd, gyermekeid, unokáid érdekében meg kell tenned.
ábrahám
