Nagy bajban a pálinkafőzők, a cégek jó része lehúzhatja a rolót

0
pixabay.com

Idén az adótartalom emelése nyomán feleződhet a kereskedelmi pálinkafőzők forgalma, ami alapjaiban rengeti meg az egész ágazatot.

Idén felére csökkenhet a kereskedelmi pálinkafőzők forgalma – vélekedett a Népszavának Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenynek az Országház felsőházi termében tartott mai díjátadója után. Az igénycsökkenés fő oka a népegészségügyi termékadó (neta) kiterjesztése a termékkörre. Ez a tétel 1050 forint egy liter 11 ezer forintra értékűre becsült, 50 százalékos alkoholtartalmú pálinkában. Csak a közvetlen adók a végső ár felére, mintegy 5050 forintra rúgnak.

A kereslet zuhanását elsősorban a neta bevezetését megelőző, tavaly év végi nagykereskedői felvásárlási roham idézte elő. Ekkor a képességeik határáig betározták az akkor még adómentes szállítmányokat. E készletek ugyanakkor az árnövekedés okozta keresletcsökkenés miatt máig nem fogytak ki.

A kereslet megfeleződése nyomán számos vállalkozó lehúzhatja a rolót – vélekedett a PNT-elnök. Mi több, a folyamat a gyümölcsfelvásárlásokra, így a termelőkre is hasonlóképp hat. Zsigó Róbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára viszont felszólalásában változatlanul kiállt a pálinkafőzésben rejlő gazdasági lehetőségek mellett. Igaz, csak a tavalyelőtti termelést idézte. Eszerint, míg a kereskedelmi főzdék készítette párlat mennyisége 2014-ben 723 ezer hektoliterfok volt, 2017-ben már meghaladta az egymillió hektoliterfokot.

Beszédében ugyanakkor Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő, a Gyümölcspálinkafőzők Országos Szövetsége elnöke nem rejtette véka alá, hogy az ágazatot komoly mértékben sújtja a neta. A pálinkások netamentességének megtartása ugyanakkor ötvenmilliárdos uniós büntetéssel fenyegetett. Törik a fejüket áthidaló megoldásokon, a terhek valamiféle ellentételezésén, ám egyelőre nem jutottak dűlőre. (Így a termelők többlettámogatása sem megvalósítható.) Problémaként említette azt is, hogy egyre több saját célú berendezéssel vállalnak – teljes mértékben törvényellenes – bérfőzést.

A PNT idén februárban arra is felhívta a figyelmet: tavaly az otthoni lepárlók kevesebb mint harmada után vásároltak csak párlatadójegyet. Ezt a PNT életszerűtlennek ítélte. A PNT szeretné elérni, hogy az otthoni lepárlókat ne az önkormányzathoz, hanem az adóhatósághoz kelljen bejelenteni. Ezt ugyanakkor Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár a parlamentben olyan „sejtetésnek” minősítette, ami nem elegendő hatósági eljárások indításához. Font Sándor lapunknak mindezek kapcsán erőteljesebb hatósági fellépés, esetleg a könnyített bejelentést vetette fel lehetséges megoldásként. Egyelőre elemzik a kialakult helyzetet.

Mindazonáltal a parlamenti képviselő szerint a piac a túltelítettség jeleik mutatja. Míg a pálinkatörvény 2008-as bevezetésekor néhány tucat kereskedelmi főzde üzemelt, addig számuk ma már száz felett jár. Így a helyzet egy fajta tisztulást is hozhat. A minőségi termékek gyártóinak a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a marketingre és a külföldi terjeszkedésre. Mihályi László szerint ezt nehezíti, hogy egy új uniós szabály szerint más országok hasonló – pálinkának nem nevezhető – főzetei cukorral édesíthetők.

Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság májusban elvetette az otthoni pálinkafőzés adómentességét illető szlovén-magyar kezdeményezést, Mihályi László kifejtette: száz liter adómentessége ugyan sok, ám kisebb mennyiség esetén a kedvezményt a kereskedők is üdvözölnék.

Vannak ügyek, amelyek csak akkor lesznek köztudottak, ha mi megírjuk ezeket.
Kérjük, támogassa munkánkat! A szabad sajtót.


1000 Ft5000 Ft10000 Ft


500 Ft1000 Ft3000 Ft