Mindössze a lakosság ötöde elégedett a hazai egészségügyi ellátórendszerrel – derült ki a kormányközeli Nézőpont Intézet konferenciáján, ahol arra keresték a választ, gyógyul-e a hazai egészségügy.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója saját kutatással is megpróbálta érzékeltetni, mi minden ronthatja az egészségügyi ellátással kapcsolatos véleményeket. Így például azok, akik nem vették igénybe az orvosi szolgáltatást rosszabbra értékelték az ellátórendszert, mint azok, akik az utóbbi időben voltak valamilyen kezelésen.
Kutatásuk legmegdöbbentőbb elemeként említette, hogy a megkérdezettek – köztük a hatvan év felettiek is – kétharmada azt állította: egészséges. Ez utóbbit viszont sem a statisztika, sem az egészségbiztosító ellátási adatai nem támasztják alá. Az unió egészségügyi megfigyelő központja által nemrég publikált elemzés szerint a magyarok halálozásának 50 százalékáért az életmódjuk okolható. Azt, hogy mennyire torz a kutatásban résztvevők képe a saját egészségükről, később Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója egy másik adattal is igazolta. Szerinte csaknem ugyanannyian vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, mint amennyien azt állították a Nézőpont Intézet kutatásában, hogy egészségesek.
Mráz Ágoston előadása végén felsorolt négy pozitívumot, amit – szerinte – nem szoktunk számon tartani. A hazai egészségügyben 2010 óta az orvosbérek 2,6-szeresére emelkedtek. Széles körű társadalombiztosítási szolgáltatási csomagot biztosít a magyar állam. Az ország éllovas a súlyos fertőző betegségek elleni oltások alkalmazásában. Bevezették a digitális egészségügyi adatok központi, digitális tárolását Magyarországon.
A konferencián ismertették a házigazdák egy másik a hazai gyógyszeriparról szóló kutatását. Eszerint a szektor a magyar gazdaság zászlóshajója: minden második betegnek a hazai gyártók biztosítják a tablettákat. 15 ezer embernek ad munkát, a közterhekhez tavaly mintegy 80 milliárd forinttal járultak hozzá. Most számos olyan kihívással kerültek szembe, amellyel – szerintük – kormányzati segítség nélkül nehezen birkóznak meg. Az Európai Unió Bizottsága 2019. februártól kötelezően előírta a gyógyszerek egyedi azonosítóval való megjelölését, ezzel azt akarták kizárni, hogy a legális gyógyszerértékesítési láncba hamis tabletták kerüljenek. A konferencián Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke a rendszer bevezetését rémálomnak titulálta, amely rontotta a termelékenységüket, miközben húsz milliárdos kiadást okozott.
