Jól fialnak az orbáni „nem megszorítások”

0
pixabay.com
Hirdetés

Számítások szerint a „nem megszorítások” eredményeként csak tavaly 573 milliárd forintnyi extra bevételre tett szert az állam azokból a különadókból, amit még a 2010-es évek első felében vetett ki a cégekre, illetve a lakosságra a kormány.

Az elmúlt évszázad legfényesebb tíz éveként értékelte Orbán Viktor miniszterelnök 2010 óta tartó kormányzását, kiemelve, hogy mindezt szerinte sikerült megszorítások nélkül megúszni. Miközben azokat az IMF és Brüsszel „hörögve követelte” a kormányzásuk elején – fogalmazott a miniszterelnök hétvégi évértékelőjében.

A Népszava számításai szerint a „nem megszorítások” eredményeként csak tavaly 573 milliárd forintnyi extra bevételre tett szert az állam azokból a különadókból, amit még a 2010-es évek első felében vetett ki a cégekre, illetve a lakosságra a kormány.

Hirdetés

Direkt lakossági megszorítás valóban nem volt a 2010-es években, de végül is az adóemelések, a különadók jelentős részét a lakosság fizette meg – mondta a Népszava kérdésére Palócz Éva a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Míg a 2010-et megelőző baloldali kormányok nem egyszer a szerzett jogok visszavonásával növelték költségvetési mozgásterét, ezt az Orbán-kormányok „okosabban” csinálták: egyszerűen elinflálták a kiadásokat, ez történt a családi pótlékkal, de a nyugdíjemeléseknél is.

Ma már a családi pótlék havi 12 ezer forintja az egygyermekes családok életében nem sokat ér, de hasonló történt a nyugdíjemeléseknél is: néhány év alatt a bérindexált nyugdíjemelésekből a kormányok visszavonultak és ma már azt is vívmánynak adhatja el az Orbán-kormány, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóerejüket, vagyis azt, hogy az infláción felül elvileg egy fillért se emelnek. Ennek következtében a bérek és nyugdíjak között az elmúlt három évben jelentős szakadék nőtt, hisz míg a nettó bérek 2016-2019 között közel negyven százalékkal emelkedtek, addig a nyugdíjak tíz százalékkal nőttek. Idén például annak ellenére csak 2,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, hogy az éves inflációs várhatóan 3,5 százalék lesz, az már csak hab a tortán, hogy januárban az árak 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A 2010-es évek első felében a költségvetés megbillent egyensúlyát a kormány sorozatos adóemelésekkel hozta egyenesbe. Ekkor emelkedett az áfa mértéke 25 százalékról 27 százalékra, amely így mind a mai napig a legmagasabb hozzáadott értékadó a világon. Az általános adóemelés mellett számtalan módon a terhek szétterítésével is próbálkozott a kormány: különadót vetettek ki a kiskereskedelemre, a bankokra, a biztosítókra, a távközlési- és közműcégekre, bevezették a reklámadót – ezen sarcok jelentős részét a cégek azonban továbbterhelték a lakosságra.

A különadók egy része ugyan kikopott a rendszerből, ám az igazán hatékonyakból még tavaly is 573 milliárd forintnyi adó folyt be. A legnagyobb tétel ezek közül a banki átutalásokat és a pénzfelvételt terhelő tranzakciós illeték, amiből csak tavaly 243 milliárd került a büdzsébe. Igaz ebből csak néhány tíz milliárdot fizet közvetlenül a lakosság, ám a cégek a nyakukba kapott pluszterheket beépítik a termékek árába.

Mind a mai napig él a távközlési adó, amely percenként és sms-ként 2, illetve 3 forinttal terheli meg a számlát. Ez kimondva nem sok, de 10-20 forintos percdíjakkal számolva akár a díj 20 százaléka is lehet a különadó, emiatt az EU-ban az egyik legmagasabb mobildíjat fizetik a magyarok. E drágaság pedig a gazdasági fejlődés egyik korlátja, s erre a Magyar Nemzeti Bank elemzői is felhívják a figyelmet. Hasonló a helyzet a biztosítási adóval, amelyet nem szokás megszorításnak tekinteni, annak ellenére sem, hogy a biztosítások díját csak ez a tétel 23 százalékkal emeli meg.

A „nem megszorítások” sorában azonban vannak lazító intézkedések is, ezek közé szokta a kormányzat az egykulcsos szja-t sorolni, amely valójában a magas jövedelműeknek jelentett valódi adócsökkentést, ám az adójóváírás eltörlése miatt az átlag alatt keresőknek ez tehernövekedéssel járt, hacsak ezt nem tudták családi adókedvezménnyel ellentételezni.

Vannak ügyek, amelyek csak akkor lesznek köztudottak, ha mi megírjuk ezeket.
Kérjük, támogassa munkánkat! A szabad sajtót.


1000 Ft5000 Ft10000 Ft


500 Ft1000 Ft3000 Ft