fbpx
4.1 C
Kecskemét
2022. január 19., szerda

FRISS HÍREK

Kellerwessel Klaus: meglepődnénk, ha valaki tényleg válaszolna

Kellerwessel Klaus másodéves pszichológia hallgató. Képzőművész. Verseket, novellákat és színdarabokat ír. Első kötete A 77 fejű herceg éneke két versből és két színdarabból áll, aminek az illusztrációit is maga készítette. A kötet egésze Prágai Tamás díjat nyert 2021 tavaszán, és a benne található Csonka Lili című salgótarjáni üveggyár bezárásáról szóló traumadrámája különdíjat kapott a Zenthe Ferenc Színház pályázatán.

A tehetséges poétával, Kellerwessel Klaussal beszélgettünk az irodalmi munkásságáról, uralkodó és alattvaló között húzódó áthatolhatatlan szakakédról, társadalmunk traumákba forduló válságairól.

kecsUP: Miért pszichológia és miért nem magyar irodalom szak?

Kellerwessel Klaus: A pszichológia iránt is az irodalom miatt érdeklődöm. Az volt az én tizenöt éves pályaorientálódó fejemben, hogy én emberekről szeretnék írni, és embereknek. Az ELTE pszichológiai karának szlogenje pedig pont az, hogy „minden, ami ember”, vagyis találkoztak egymással a mottóink.

Az általam tisztelt nagy írók között is többen merítettek a kortárs pszichológia elméletekből ihletet, például Kosztolányi Dezső vagy Csáth Géza, de kortársaink közül a lengyel Olga Tokarczuk még pszichológiát is végzett, pszichoterepeutaként dolgozott, aztán mégis lett egy irodalmi Nobel-díja. Szeretnék valami külső gondolkodásmódot behozni az irodalomba, ami jól felforgatja azt.

kecsUP: A kettő erősíti is egymást. Most jelenik meg A 77 fejű herceg énekéről című köteted. Pszichológia, történelem, politika, irodalom, jelenünk társadalmi konfliktusai, szinte minden tetten érhető az írásokban. Miről van szó valójában?

KK: Vagyok annyira hiperaktív, hogy ne bírjak egy témánál megmaradni, de ez szerencsére az irodalomban pont jól csapódott le. Életem más területein ez nincs mindig így.

kecsUP: A 77 fejű herceg hajlani éneke vagy az am mizu? mennyire tükrözi a generációd látásmódját vagy ez teljesen személyes élményekből fakad?

KK: Vida Kamillát is folyton arról kérdezgetik, hogy mennyire képviseli a lírája a generációnk világnézetét, amire folyton azt válaszolja, hogy nem érzi úgy, hogy joga lenne egy személyben egy generáció nevében beszélni. Az ő versei az ő világnézetét fejezik ki, és pont. Én még azt se merném rámondani a verseimre, hogy az én világnézetemet kifejezik, egy-egy vers számomra csak egy-egy gondolatkísérlet. Az am mizu? írás alapját például az képezi, hogy milyen lenne, ha valaki tényleg komolyan venné a ’hogy vagy’ kérdést, a válasza mennyire megdöbbentené a kérdezőt.

A borítóképet készítette Kellerwessel KlauskecsUP: A Csonka Lili című drámád a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház drámapályázatán különdíjat nyert. Eredetileg egy másik pályázaton akartál indulni, de a kiírásban volt egy előre meghatározott elvárás, ami eltántorított. Mi történt?

KK: Egy Trianonról, és egy salgótarjáni történelemről szóló drámapályázat közül választhattam. A Trianonosban előre kikötötték, hogy az elbírálás során a hazafias érzületű darabok pozitívabb elbírálásban részesülnek. Ezzel a mondattal módszertani problémáim voltak, hiszen előírta a színdarab a kívánt végeredményét, hogy milyen hatást kell kiváltania a nézőben vagy olvasóban. Ez olyan mint, amikor a végeredményhez igazítanánk a kísérletet, a felülről lefelé irányuló gondolkodás tipikus példája. Egy egyetemi beadandónkban hasonló hibára egyest kapnánk. Így aztán a salgótarjáni pályázatot választottam.

kecsUP: A Rubini véréből nárciszok nőnek főszereplője II. Lipót belga király egy véres kezű, önző, arrogáns, önelégült, a grandiozitásra és elismerésre vágyó uralkodóként ismert. Olyan volt, mint, aki nárcisztikus személyiségzavarban szenved. A darabban nem véletlenül akarja megölni egy anarchista. Mi adta az ötletet vagy ki inspirált a színdarab megírására?

Hasonló cikkünk:  Megóvják Vecsey Jenő cégérét a Bethlen körúton, de kérdéses, hogy látható lesz-e
Hasonló cikkünk:  Kínából rendelt rendkívül veszélyes kábítószerrel kereskedett két férfi

KK: Hitler popkultúrában betöltött szerepéről néztem meg egy 15 perces youtube videót, amiben váratlanul föl lett villantva egy kép II. Lipótról, mint a történelem egyik legnagyobb tömeggyilkosáról. Előtte nem is hallottam róla, arról se, hogy a belgák kolonizálták volna Kongót. Aznap este viszont azt álmodtam, hogy II. Lipót, egy bohóc, és én éppen előadunk egy színdarabot valami lepukkant koleszszobában, egy közönségnek, aki vagy ott van vagy nincs. Az előadás közben pedig annyira dühös lesz rám II. Lipót, hogy közvetlen közelről a fejembe lő, amire én felébredek. Időről időre elhatározom, hogy leírom az álmaimat, de általában vagy nincs rá időm, vagy ha mégis van rá időm, inkább addig alszom, amíg már nem lesz időm a végén. De ezt az álmom pont felírtam. Hetekkel később aztán írtam belőle egy novellát, ami pocsék lett. Majd ebből a novellából egy színdarabot, ami viszont nem.

kecsUP: A színdarab olvasása közben érezhető az a feszültség, ami az uralkodó és az alattvaló közti misztikus és áthatolhatatlan szakadék érzésével írható le. Ez történelem vagy egyfajta korrajz is a mai társadalmi viszonyainkról?

KK: Akárhányszor feldob valami politikai reklámot a youtube, mindig eszembe jut Kafka példázata a kínai császárról. Hol volt, hol nem a kínai császár a halálos ágyán  leír egy végtelenül fontos üzenetet, zárt borítékba teszi, majd megbízza a hírnökét, hogy juttassa el ezt a levelet egy konkrét kínai földművesnek. A hírnök el is indul, de hiába rohan végig lélekszakadva a szobán, az emeleten, a palotán, az utcán, a városon, a térségen, a provincián, de sose jut el a földműveshez. Kafka szerint még a szobából sem jut ki, annyi kormányzó, miniszter, szolgáló, cseléd, orvos, rokon, beszökött bámészkodó csődül össze a császár halálának a hírére abban az aprócska szobában, hogy egy egész élet is kevés lenne rá, hogy kiverekedje magát közülük az ember. Most képzeld el, hogy te vagy ez a földműves akinek a császár élete utolsó pillanataiban elküldött egy levelet, ami mindenestül felforgathatná az életed, de te ezt sosem fogod megtudni.

A Rubini véréből nárciszok nőnekben a kínai császár ágyánál  vagyunk, vagyis Lipót hotelszobájában. A több tízmilliós elnyomott kongói nép egyszerűen zárójelbe van téve, mintha nem is létezne. A csonka lili című színdarab pedig a Salgótarjáni Öblösüveggyárnak, a 2009-es bezárásához kalauzol vissza, ahol már a gyanútlan kínai földműves, vagyis a bezárástól rettegő dolgozók oldalán állunk. Innen azt látjuk, hogy a fejünk fölött döntenek, de azt már nem, hogy kik. Kafka példázatával szemben itt nincs kommunikációs szándék a császár és a paraszt között, mindkét szféra úgy viselkedik, mintha a másik nem is létezne. Nemcsak, hogy nem látnak át a szakadék túloldalára, de letagadják azt is, hogy van egyáltalán másik oldal.

kecsUP: Láthatjuk ezeket a történeteket a színpadon is?

KK: A csonka lili kerül jövőre színpadra a Zenthe Ferenc Nemzeti Színházban.

kecsUP: Mit üzensz a kecskeméti fiataloknak?

KK: Olvassatok sokat, amíg nem tudtok partizni, amikor pedig tudtok már, okosan tegyétek.

 

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...