- 2019 júliusában módosították a köznevelési törvényt és ezzel lényegesen szűkítették a szülők nevelési jogát.
- Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a legkirívóbb korlátozó szabályokat, de kérdés, hogy szeptembertől milyen feltételekkel lehet megkezdeni az óvodát és az iskolát.
Mire vonatkozott a 2019-es módosítás?
- A kötelező óvodába járás alól 5 éves kor helyett 4 éves kortól nem lehetett semmilyen módon felmentést kapni;
- kötelezővé tették a 6 éves kori iskolakezdést, és csak nagyon nehezen lehet elérni, hogy a szülők által iskolaéretlennek tartott gyereknek lehetősége legyen még egy évig óvodába járni;
- megszüntették a magántanulóságot, és helyébe az egyéni munkarend lépett, aminek az engedélyezését rendkívül szűk keretek közé szorították.
A szabály megszületésekor nemcsak azt jelezték, hogy a törvény új rendelkezései alkotmányellenesek, hanem jogi túlélőkészletet is készítettünk, hogy a szülők minél sikeresebben védhessék meg a gyereküket az államosítástól. Emellett elkezdtünk dolgozni azokon a beadványokon, amikkel elérhető a szabályok megsemmisítése, most pedig az Alkotmánybíróság döntött is a leginkább korlátozó szabályok megsemmisítéséről.
De miről is határozott most az Alkotmánybíróság? A kérdés tulajdonképpen az volt, hogy kinek van elsődleges döntési joga a nevelésben. Ha a szülőnek, az azt jelenti, hogy csak akkor avatkozhat be az állam, ha a gyerek érdeke sérül. Ha pedig az állam dönthet a gyerekek nevelésével kapcsolatos alapvető kérdésekben, akkor a szülőnek kell bizonyítania, hogy amit ő akar, az jobb lenne a saját gyerekének. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szülők neveléshez való joga az elsődleges és a szülők döntése mindaddig nem kérdőjelezhető meg, amíg az összhangban áll a gyerek mindenek felett álló érdekével.
Hogyan érinti a konkrét szabályozásokat ez a döntés?
- A 4 éves kori kötelező óvodáztatással kapcsolatos rendelkezést június 30-ig meg kell semmisíteni. Azt is kimondták, hogy csak akkor lehet felülírni a szülő döntését arról, hogy gyereke öt éves koráig mentesüljön az óvodalátogatás alól, ha ez bizonyíthatóan nem szolgálná a gyerek érdekét.
- A 6 éves kori kötelező iskolakezdéssel kapcsolatban az volt a probléma, hogy ha szülő elmulasztja idejében benyújtani az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet, akkor az eddigi szabályozás szerint olyan gyerek is iskolába kényszerülhetett, aki még nyilvánvalóan nem iskolaérett. A döntés alapján június 30-ig olyan szabályt kell alkotni, amely lehetővé teszi azt, hogy ilyenkor is megoldható legyen az iskolakezdés elhalasztása.
- Végül az egyéni munkarenddel kapcsolatban is fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság. Kimondta, hogy az egyéni munkarend iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a szülők nyilatkozatát és nem csak a szakértői véleményeket. A felmentést engedélyező szerv pedig a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy ez szolgálja a gyerek mindenek felett álló érdekét. Tehát, amíg eddig a szülőnek kellett bizonyítania azt, hogy a gyerekének jobb lesz otthonról tanulni, most a kérelem csak akkor utasítható el, ha bebizonyosodik, hogy a szülő állítása ellenére a gyereknek nem érdeke az otthontanulás.
Mi lesz szeptembertől?
Nyilván sok szülő számára a legfontosabb kérdés most az, hogy már szeptembertől érvénybe lépnek-e az új szabályok. Úgy tűnik, sajnos még nem. Az Alkotmánybíróság úgy hozta meg a döntését, hogy 2021. június 30-ig kell módosítani a köznevelési törvényt a döntéssel összhangban. Csakhogy a 6 éves kori kötelező iskolakezdés alóli felmentés kérelmezésének határideje január 15. volt, a kötelező óvodalátogatás alóli felmentésé május 25., az egyéni munkarend iránti kérelemé pedig június 15. Ezért a jövő tanévet ez a módosítás már érdemben nem fogja befolyásolni. Legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint, mert a jogalkotó még közbeléphet, és alkothat olyan szabályt, ami már a következő tanévet is érinti. Eljutott hozzánk az Oktatási Hivatal állásfoglalása is, ez alapján egyelőre a régi szabályok szerint zajlik minden.
Reméljük, hogy minél előbb megalkotják az új szabályokat, és hogy ezekben végre valóban tekintettel lesznek a szülők jogaira. A legjobb lenne, ha ezúttal a döntéshozatalba is bevonnák érintetteket, ahogy az elvárható.
