Kocsis Máté frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelöli köztársasági elnöknek, azóta sorra jelennek meg a portrék a jogászról, és a legtöbb helyen kiemelik, Sulyok Tamást a jog, a szakma érdekli. Alkotmánybírói tevékenységét megnézve azonban elég gyakran gondolja pontosan ugyanazt, mint a Fidesz.
Sulyok volt az előadó bíró, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Kúria 2022-es határozatát, amiben kimondták, hogy a Rogán Antal által vezetett Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) megsértette a választási törvényt, amikor a vakcinaregisztráció során megadott email címekre hírlevelet küldtek, amiben azt írták, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába.
Sulyok volt az előadó alkotmánybíró az Alkotmánybíróság 22/2016-os határozatánál is. Ez a határozat egy alkotmányértelmezés volt, az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére. Az ombudsman arra volt kíváncsi, vizsgálhatja-e a magyar Alkotmánybíróság azt, hogy EU-s jogi aktusok összhangban vannak-e a magyar alkotmánnyal.
2016-ban a Fidesz benyújtott egy alkotmánymódosítási javaslatot, amiben a 2015-ös érvénytelen kvótanépszavazás megállapításait szerették volna beleírni az Alaptörvénybe, azaz hogy Magyarországra nem lehet idegen népességet betelepíteni. A Fidesznek és a KDNP-nek azonban 2016-ban nem volt alkotmányozó többsége a parlamentben, csak 131 képviselőjük volt a 133 helyett. Az ellenzék nemmel szavazott, így az alkotmánymódosítás november 8-án elbukott.
De Sulyok Tamás és az Alkotmánybíróság november 30-án a Fidesz segítségére sietett, a 22/2016-os határozatban kimondták, az Ab igenis vizsgálhatja, hogy egy-egy uniós jogszabály nem sérti-e az emberi méltóságot vagy más alapvető jogot, Magyarország szuverenitását, illetve az ország „történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”.
Sulyok Tamás volt az előadó alkotmánybíró akkor is, amikor az Ab 2019-ben megállapította, hogy teljesen rendben van a hajléktalanság kriminalizálása, azaz hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértésnek minősül.
Az Alkotmánybíróság igyekezett elodázni a döntést a CEU-törvény ügyében is, mindent megtettek azért, hogy ne kerüljenek összetűzésbe az agresszív kormánytöbbséggel. A 3199/2018-as végzésükben felfüggesztették a lex CEU alkotmányellenességének vizsgálatát az Európai Unió Bíróságán zajló eljárás lezárultáig.
2021-ben az Ab két ügyben is megszüntette az eljárást a CEU-val kapcsolatban, mert azóta megváltozott a jogi helyzet, 2023-ban pedig megállapították, hogy nem is érte jogsérelem a CEU-t, ami akkor már külföldön működött. És ki volt az ügy előadó alkotmánybírája? Hát persze, hogy Sulyok Tamás.
via Telex
