Jelentősen nőtt a hazai ökoterületek nagysága, de nehezen érhetők el az ökotermékek

0
Forrás: A KSH statisztikai adatai alapján szerkesztette az ÖMKi

2019-ben a magyarországi ökológiai területek mérete meghaladta a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a hazai vegyszermentes területek mérete. A jelenleg kikristályosodó európai Közös Agrárpolitika (KAP) lehetőséget teremt az ökológiai élelmiszertermelés- és fogyasztás további támogatására.

Az ökogazdálkodásba bevont területek impozáns növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt öko tanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at. 

„A mennyiségi növekedés igen örvendetes, és megmutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét. A cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca.” – tette hozzá a közös célokhoz Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöke.

Az Európai Zöld Megállapodás szerint 2030-ig Magyarországon el kellene érni a 25%-os ökogazdálkodási területarányt

Az Európai Zöld Megállapodás célkitűzése szerint 2030-ig az EU tagállamainak – figyelembe véve a tagállamok közötti különbségeket – el kellene érni a mezőgazdasági területeken belül a 25%-os ökológiai gazdálkodási területarányt.

A hazai agrárium és azon belül az öko ágazat számára megkerülhetetlen, hogy a területi növekedés mellett célzott termékpálya fejlesztésekre, valamint az ökotermékek hazai fogyasztói bázisának növelésére kerüljön sor, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-export irányából el tudjon mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé
– mutatott rá Dr. Drexler Dóra.