Kulcsfontosságú a magyar humán tőke felzárkóztatásához az oktatási mobilitás, ami jelenleg nemzetközi mércével mérve alacsony. Kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a nem diplomás hátterűek, mint az értelmiségi családból érkezők – derül ki egy friss, statisztikai adatelemzéssel dolgozó, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmányból.
Magyarországon megtorpant az elmúlt pár évben a diplomásarány növekedés, két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya. A magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest, így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától. A magyar érték a közép-európai és balkáni térségben csak Romániát előzi, a diplomások aránya Bulgáriában is magasabb, mint Magyarországon.
Eközben az EU lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, durván évente háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45 százalékos diplomás arány. A fél EU már a 45 százalékos diplomás arány fölött jár, a helyzet Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal.
Az okok között szerepel a korhatár-leszállítás miatti korai iskolaelhagyók arányának hazai növekedése, vagy éppen a diplomás szülők lényegesen több, később kifizetődő gyerekkel töltött idején kívül – az, hogy nem csökken az ország kettészakadtsága, a keleti országrész lemaradása. Az országon belüli szórás a diplomások arányában Magyarországon az egyik legnagyobb az unióban.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2013 és 2025 között létrejött új munkahelyek fele felsőfokú végzettséget igényel — a munkaerőpiaci kereslet a diplomásokra stabilan nő, és Magyarországon is kifizetődik a továbbtanulás, sőt a munkaerőpiac feltehetően még több diplomást fel tudna szívni.
Ha az érettségizetteket nézzük, akkor a nem diplomás szülők fiúgyerekei 13, a nem diplomás szülők lánygyerekei 18 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek diplomát az értelmiségi hátterűekhez képest. Következésképpen Magyarországon a nők számára nehezebb első generációs diplomássá válni, mint a férfiak számára, noha természetesen általánosságban a nők nagyobb valószínűséggel szereznek diplomát, mint a férfiak.
“Az esélyegyenlőség megteremtése a felsőoktatásban kulcsfontosságú lehet a magyarországi emberi tőke felzárkóztatásához”, összegez a tanulmány befejezésként.
via G7
