- A légszennyezés jelentős kockázatot jelent Kecskemét város lakosságának egészségére és jólétére, amire a város két stratégiai dokumentuma, a Klímastratégia és a 2020-2025 időszakra szóló Környezetvédelmi program is felhívja a döntéshozók és az ittlakók figyelmét.
- Nem jobb a helyzet sok más európai városban sem, ugyanis 96 százaléka az EU városaiban élő lakosságnak a WHO-s irányelveket meghaladó mennyiségű szálló por koncentrációnak volt kitéve 2020-ban. Ez pedig az az időszak, amikor a koronavírus-járvány idején jelentős utazási korlátozások alatt éltünk.
- Akkor mégis milyen szennyező források fokozzák a légszennyezettség növekvő mértékét? Lehet tenni a légszennyezés elleni küzdelem érdekében?
A probléma közös, a szennyezés forrása eltérhet
A fatüzeléstől a vezetésig sok minden beleszámít abba, hogy milyen irányban változik a légszennyezettség nagysága, amiben olyan ágazatok is felelősséget vállalnak, mint a hajózás és a mezőgazdaság. Európa egészét tekintve a légszennyezés fő forrása mégis a lakások fűtése. Ezt követi a mezőgazdaság, az ipar, a szállítás és a hajózás. De ami fontos ezek mérlegelésénél, hogy a prioritások helyenként eltérőek. Észak- és Nyugat-Európában a mezőgazdaság a meghatározó, Közép-, Észak és Nyugat-Európa városaiban, valamint Észak-Olaszországban a közlekedési szennyezés a legnagyobb forrás. Az EU keleti felében a lakások fűtése, az energiatermelés és a mezőgazdaság a szennyező prioritás.
Kecskemét klímastratégiája a város növekvő légszennyezettségéért elsősorban a közúti közlekedés növekedését és a lakossági fűtést teszi felelőssé. (Rossz hír az is, hogy a légszennyezés növekedése természetes forrásból is származhat, mint a talajerózió, viszont ebben emberi tevékenység is közrejátszik, többek között a helytelen földművelés vagy a fakitermelés.) A környezetvédelmi program is ugyanerre a diagnózisra jutott, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan irányban kell fejleszteni Kecskemétet, amivel a lakosság gépjárműhasználatából és fűtési szokásaiból származó légszennyezés és CO2 kibocsátás csökkenthető. Márcsak azért is, mert a szálló por koncentrációját világ szinten az ötödik legfontosabb halálozási tényezőként becsülik. Erre jutott a barcelonai ISGlobal kutatóintézet tanulmánya is, amelyben Európa több mint 800 városában összekapcsolják az egészségügyi hatásokat azok forrásaival.
A dilemma tehát az, hogy engedjük szabadjára a személygépkocsikat, építsünk több parkolót, még több széles, forgalmat generáló utat, miközben elvárjuk, hogy a városok levegője tiszta legyen, kerékpárosoknak és gyalogosoknak pedig biztonságos. Olyan állapot azonban kivitelezhetetlen, hogy egyszerre lehessen sok autó – Kecskemét belvárosi utcáin – és a levegő is egészséges legyen.
Öt olyan szennyezőforrást állapítanak meg a légszennyezésről szóló tanulmányok, amelyek strukturális megoldásokat igényelnek. Ezek a lakásfűtés, a mezőgazdaság, az ipar és energiatermelés, a forgalom és a szállítás. Közülük most a lakásfűtéssel foglalkozunk, következő írásainkban a többit vesszük szemügyre.
Lakásfűtés
A szilárd tüzelőanyag (fa, szén, tőzeg) elégetése a legszennyezőbb módja a lakások fűtésének. A lakások fűtéséből származó levegőszennyezés egészségügyi költségeit Európa-szerte évi 29 milliárd euróra becsülték már 2018-ban is. A fosszilis gáz elérhetősége az 1970-es évektől azzal a változással járt, hogy Nyugat-Európában sok otthon elfordult a szilárd tüzelésű fűtéstől, ami a levegőminőség jelentős javulásához vezetett. Az elmúlt két évtizedben viszont ismét megjelentek a fatüzelésű kályhák, részben esztétikai szempontból, részben második fűtési forrásként, mutat rá a The Guardian egy friss írásában.
Európa volt szovjetszocialista országaiban azonban továbbra is népszerű a szénnel és a fával történő lakásfűtés, ahol, ahhoz, hogy a szilárd tüzelőanyag-égetés jelentős mértékben csökkenthető legyen, előbb a házakat kellene megfelelően szigetelni.
Az alábbi képen annak a felmérésnek az eredményét látjuk, amely megállapította, hogy 98 százalékunk az EU-ban olyan területen él, ahol a levegőben sokkal több mérgező részecske van, mint amennyit az egészségünkre vonatkozóan az orvosok még megengedhető határértéknek tartanak. Látható, hogy a mély lilában sötétlő EU-os országok között szerepel Lengyelország, Olaszország északi része, Románia, Szlovákia, Csehország és Magyarország is.
Kecskemétre vonatkozóan a Környezetvédelmi program kiemeli, hogy a korábbiakhoz képest kitűnik a városi levegőminőség romlása (közülük is: NO2, NOX, PM10 koncentrációk alakulása), amik kapcsolódnak egyfelől
- a növekvő közlekedési terheléshez, valamint
- a nem megfelelő lakossági fűtési gyakorlathoz.
Mégis mit lehetne tenni Kecskeméten?
A kecskeméti városi dokumentumok komplex klíma- és környezetvédelmi beavatkozásokat követelnek meg a várostól, amiknek érinteniük kell a közlekedés, az energiatakarékosság, az energiahatékonyság területeit, a zöldfelület, víz- és hulladékgazdálkodás ügyét. Valamint olyan szabályozási elemek kidolgozását, amelyekkel csökkenthető a fűtésből származó légszennyezés és visszaszorítható a túlzott gépjárműhasználat.
A környezetvédelmi program elméletben még azt is megpendíti, hogy érdemes új szabályozók bevezetését megvizsgálni, mint például a dugódíj és a légszennyezési díj, vagy a jelenleg csupán névleges zéró emissziós zónába (Nagykörúton belül) történő behajtás esetében a behajtási díj kivetése.
És a gyakorlatban? Panelkorszerűsítési program, magánházak szigetelése, intézmények fűtéskorszerűsítése, napelemek intézményi telepítése, a távhőellátás rendszerének további fejlesztése, a földhőben rejlő lehetőségek kiaknázása és nem elhalasztása, vagy jó példaként a Termostar Kft. jelenleg épülő városi biomassza fűtőműve. Szorosan idetartozik a CO2 elnyeletés érdekében a városi zöldfelületek növelése és fenntartása, annak ismeretében, hogy folyamatosan csökken a város zöldfelület mennyisége; – Kecskeméten ez 2008 és 2015 között 24 százalékkal csökkent.
Szigorúbb 2030-as határértékek több légszennyező anyagra
Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a légszennyezés elleni küzdelemben idén június 28-án fogadta el álláspontját a levegőminőség javításáról. Ebben szigorú maximumokat javasolnak számos szennyező anyag, köztük a szálló por (PM2,5, PM10), az NO2 (nitrogén-dioxid), az SO2 (kén-dioxid) és az O3 (ózon) tekintetében. Ezzel látnák biztosítottnak, hogy az EU-ban a levegőminőség ne károsítsa az emberi egészséget, a természetes ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget. Az EU Parlament képviselői pedig azt javasolják, hogy a levegőminőségi tervek mellett – amelyekre akkor van szükség, ha az uniós országok túllépik a határértékeket –, valamennyi uniós ország dolgozzon ki levegőminőségi ütemterveket, amelyekben meghatározzák az új határértékek teljesítéséhez szükséges rövid és hosszú távú intézkedéseket.
