Fontos adatok láttak napvilágot nemrég az országos ingatlanpiacról, amiből a kecskeméti viszonyokról is tisztább képet kaphatunk. Kiderült, hogy a városban idén májusban jóval többet kellett fizetni egy albérletért az egy évvel korábbinál, mint ahogyan jelentős mértékben bővült az ingatlant befektetési céllal vásárlók aránya is.
Kecskeméten népszerű üzletté vált az ingatlanbefektetés
Bár a tavalyi gazdasági és politikai események hatására az ingatlanpiaci tranzakciók száma fokozatos csökkenést mutattak a globális ingatlanpiacon, a befektetők lendülete változatlanul kitartott az év során. A Duna House lapunknak megküldött kimutatása szerint a Magyarországon történt ingatlan eladások 27 százalékában a befektetési szándék vezérelte a vevőket, míg vidéken ugyanez szintén az összes tranzakció majdnem egynegyedéről volt elmondható. Az idén lezajlott eladások alapján pedig szinte azonos, 23 százalékos volt a fővároson kívüli befektetői aktivitás.
A vidéki vármegyeszékhelyeken tapasztalt befektetői kedv a települések több mint felénél haladta meg az országos átlagot, két település esetében pedig éppen az átlaggal megegyező, tehát 27 százalékos volt a nem saját célra vásárlók aránya az éves tranzakciók között. A nyugati országrészben, Kaposvár esetében 40 százalék feletti, Zalaegerszeg, Tatabánya és Szombathely tekintetében 30 százalékot meghaladó arányban vásároltak ingatlanokat befektetési szándékkal. Győrben 29 százalékos többségben voltak a befektetők az év során.
Érdekes képet mutatott e tekintetben az ország keleti fele is. A befektetők által kedvelt vármegyeszékhelyek közé tartozott 2022-ben Debrecen, ahol az év során köttetett adásvételek 46 százaléka nem saját célú vásárlás volt. A Duna House szerint a nagyobb beruházásoknak otthont adó települések mellett kiugró a befektetői motivációjú vásárlások aránya azokban a városokban is, ahol a felsőoktatási intézmények hallgatóinak köszönhetően aktívabban pörög a bérleti piac. Ez alapján kiemelkedő teljesítményt tudhatott maga mögött (30 százalék feletti befektetési célú aránnyal) Pécs, Szeged, Kecskemét és Békéscsaba is.
Több mint 27 százalékkal drágultak a kecskeméti albérletek
S ha már egyetemisták, akkor érdemes egy pillantást vetnünk az országos, azon belül pedig a város albérletpiacára is, hisz hamarosan a felsőoktatásban résztvevők megkezdik a szokásos évi dömpingjüket az elérhető ingatlanokért. Nem árt azonban tisztában lenniük azzal, hogy mire számíthatnak majd.
„Országszerte áprilisban 0,7 százalékkal emelkedtek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest, azaz országosan lassult a drágulás üteme” – közölte a KSH-ingatlan.com lakbérindexének legfrissebb adatait Balogh László. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint tavaly áprilishoz képest országosan 17 százalékkal nőttek a lakbérek, ami 2015-höz viszonyítva 81 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor a jelenlegi albérletek árai reálértéken a járvány előtti csúcsértékhez képest bő 10 százalékkal alacsonyabban vannak.
Az albérletpiac konkrét adatait tekintve kijelenthető, hogy az átlagos árakat tekintve toronymagasan a fővárosban lehet a legdrágábban ingatlant kivenni (225 ezer forint), míg a vidéki városok közül Veszprém vezeti a listát 165 ezer forinttal. Utána Szombathely következik a maga 155 ezer forintos átlagával, míg utánuk Debrecen, Székesfehérvár, Győr és Tatabánya következik egyaránt 150 ezer forinttal. A képzeletbeli dobogóról amúgy Kecskemét nincs sokkal lecsúszva, a városban ugyanis átlagban 140 ezer forintért lehet ingatlanhoz jutni, ami a tavaly májusi adatnál 30 ezer forinttal több. A mérleg másik nyelvén amúgy Szekszárd, Kaposvár, Miskolc, Békéscsaba és Salgótarján helyezkedik el, ezekben a nagyvárosokban 90-110 ezer forintos átlagos lakbérért cserébe lehet letelepedni.
A fentiekből összességében kitűnik, hogy az országos ingatlanpiac tendenciáit a kecskeméti leköveti, sőt, van ahol meg is haladja azt. Aki azonban mostanában vásárolna, esetleg bérelne ingatlant, annak érdemes résen lennie.
