Alacsony fizetés, munkaerőhiány, esztelen szabályok, abszurd bürokrácia, megalázó bánásmód – közel két órán keresztül sorolták pedagógusok szerte az országból, mi minden sújtja a köznevelési rendszert az óvodáktól a gimnáziumokig – írja a 444.hu.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évzáró rendezvényére hiába hívták Pintér Sándort és Csák Jánost, a témában érintett minisztereket, egyikük sem jelent meg. Pintér válaszlevelében azt írta, nem ér rá, Csák nem is reagált. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint „rendkívül szomorú”, hogy még csak képviselőt sem küldtek, akin keresztül értesülhetnének a magyar valóságról.
A kormány rendszeresen elismeri, jogosan követelnek magasabb bért a tanárok, mostanában a brüsszeli energiapolitikára és a jogállamisági problémák miatt visszatartott uniós forrásokra hivatkozva mégsem akarnak emelést adni. Pedig a tanári fizetés mindössze 60 százalékát éri el annak, amit hasonló szintű végzettséggel lehet keresni Magyarországon. Ez több európai országban 70-90 százalék között mozog az OECD szerint.
A tanári fizetést még mindig a 2014-es minimálbérhez kötik. Ezért a pályakezdők alapbére nem is érné el a garantált bérminimumot, muszáj kiegészíteni 16 ezer forinttal, hogy legalább a nettó 173 ezer forint kijöjjön. Két pedagógus is hosszan sorolta, mennyi mindent csinálnak ingyen: évi 30 alkalom helyettesítést, kirándulásszervezést, szakkört, versenyfelkészítést.
Több mint 15 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból, általános iskolákból és a gimnáziumokból, ami Totyik Tamás szerint azt jelenti, hogy az álláshelyek 11 százaléka betöltetlen. Azt mondta, erre a második világháború óta sosem volt példa.
Nagyjából 1500-2000 nyugdíjas tanárt alkalmaznak az országban, miközben a fiatalabbak közül sokan inkább elhagyják a pályát. Erre több példát hoztak:
- „Április elsején állt fel egy kolléganőnk. Hat éve ugyanazt a bért kapja. Nem bírják tovább a férjével. Felállt, és elment hat órában egy multihoz, kétszer annyi fizetésért.” (Kőrösi Csoma Általános Iskola és Gimnázium, Budapest)
- „Most állt fel egy matematika-fizika szakos, 14 éve pályán levő kolléganő. Lakáshitelt nem tud törleszteni.” (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)
- „Most állt fel egy informatika-matematika szakos, 12 éve pályán levő kolléga. Három kisgyereket nem tud eltartani.” (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)
- „Az énektanárnőnk most mondott fel, szintén 30-35 év közötti, egyszerűen a torka nem bírja azt a terhelést, ami az órák megtartásához szükséges.” (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest)
- „Nálunk is van olyan iskola, ahol év közben elfogytak a matematika szakosok. (…) A mi iskolánkban két nyugdíjas tanít, és nálunk sincs minden szakra pedagógus.” (Jáki Általános Iskola)
Az óvodákban is „hatalmas a hiány”, mondta Verba Magdolna orosházi óvónő. „Minden porcikája tiltakozik” az ellen, hogy a törvény szerint csak 8 és 12 óra között kell szaképzett óvodapedagógusoknak foglalkozni a gyerekekkel, kora reggel és délután már dajka vagy asszisztens is elegendő.
Szerinte nagyon fontos lenne kialakítani az óvodapedagógusi pálya presztízsét. „Olyan mélyen vagyunk már, hogy sok kolléganő szerint ennél mélyebben nem lehet lenni. Sokszor meg sem említenek minket a nevelés-oktatás részeként”, pedig az óvodában történik meg az alapozás, ami „örök nyomot hagy a gyerekekben”.
A pedagógusok közül többen bírálták az erős központosítást, ami még mindig szürreális bürokratikus mutatványokra kényszeríti őket. Hende István, a Jáki Általános Iskola tanára lendületes előadásban mutatta meg, milyen abszurd jelenetekbe fullad egy kiégett izzó cseréje. Amikor pedig a projektor romlik el, a gyerekek két hónapon keresztül háttal ülnek a digitális táblának, és a szemközti falra szerelt hagyományos táblát nézik. Az államilag támogatott, határon túli kirándulás papírmunkája sem egyszerűbb, a kürtőskalács beszerzését alaposan dokumentálni kell.
A teljes cikk a 444.hu-n olvasható, a teljes kerekasztal-beszélgetést pedig itt lehet visszanézni:
