Ellenzéki, bizonytalan és kormánypárti szavazó sem bízza szívesen a pénzét az államra – derült ki a Publicus felméréséből.
Még a kormánypárt híveinek több mint harmada sem bízik az államban – azaz lényegében azokban, akikre szavazott vagy szavazna most –, ezért nem tervezi azt, hogy állampapírt vásárol, pedig van megtakarítása. Az ellenzéki és a bizonytalan szavazók még bizalmatlanabbak az állammal szemben: 82, illetve 75 százalékuknál ez játszik szerepet abban, hogy nem terveznek állampapírt venni, bár lenne rá módjuk – derült ki a Publicus Research lapunk számára június 4-7. között készített felméréséből.
A kormány június elején több jogszabályt is módosított annak érdekében, hogy lakosság bankbetétekben, értékpapírokban tartott pénzét átterelje állampapírokba.
Többek között egy új adóterhet, a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kivetett e célból július 1-től a bankbetétek és fizetési számlák kamatára az eddig is fizetendő 15 százalékos személyi jövedelem adó mellé. Így a bankbetétek minden 100 forint kamatából immár 28 forint adót kell befizetni az államnak. Ugyanez vonatkozik a július 1-től megszerzett értékpapírokra, kötvényekre és befektetési jegyekre is. Az állampapírok hozama viszont, ahogyan eddig is, úgy ezután is adómentes marad.
Az intézkedésről a Publicus által megkérdezettek 85 százaléka hallott, és ugyanennyien nem értenek egyet a megtakarítások újabb megadóztatásával. Az ellenzéki szavazók 95, a bizonytalanok 88 százaléka válaszolt így, míg a kormánypárti szavazók bő negyede jó gondolatnak tartja, hogy egy újabb adóterhet kell megfizetnie.
A Fidesz-KDNP híveinek nagyobb része – 63 százaléka – is inkább elutasító azonban a kérdésben.
Az intézkedés bejelentésekor az új adóterhet a kormány megpróbálta részben úgy eladni, hogy a lakossági megtakarítások értékállóságát szeretné megóvni. Nagy Márton egy június eleji háttérbeszélgetésen a „gazdaságstratégiai célok” között a következőket sorolta fel: a lakosság jövedelme reálértékének megőrzése, az (állam) adósságon belül a külföldiek részaránya ne növekedjen, a lakosság pénzügyi edukációjának növelése, valamint az állami finanszírozás költségeinek csökkentése. Rá akarjuk az embereket beszélni, értsék meg, hogy elveszíthetik a reálértéküket a betéteik – fogalmazott a gazdaságfejlesztési miniszter a vg.hu akkori tudósítása szerint.
Mint mondta: a kormány szükségesnek látta, hogy a bankszámlák tulajdonosai több olyan információval rendelkezzenek, amelyet segítséget nyújthatnak a számukra. Indoklása szerint emiatt kell tehát a bankoknak október 1. és december 31. között lényegében negatív reklámot közölniük saját magukról: a bankszámlával rendelkező ügyfeleiknek be kell mutatniuk, mennyit nyertek volna, ha a bankbetét helyett állampapírokba teszik a pénzüket. Az értesítő tartalmát és formáját Rogán Antal propagandaminiszter fogja kidolgozni.
A lakosság pénzügyi edukációjával azonban akkora gond úgy tűnik, még sincsen, hiszen a Publicus mérése szerint 86 százalékuk úgy véli: az intézkedés valódi célja az államkassza egyre növekvő hiányának kipótlása. Csak egy szűk kisebbség – 8 százalék – véli úgy, hogy valóban a megtakarítások értékállóságának védelméről van szó.
Még a kormánypárti szavazóknak is csak alig negyede hisz a megtakarítások védelmét hirdető kormányzati szólamoknak, 62 százalékuk az államkassza hiányainak kipótlását véli felfedezni a lépés mögött.
Az ellenzékieknek és a bizonytalanoknak pedig a 97, illetve a 88 százaléka látja a háttérben az államkasszán tátongó lyukak befoltozásának szándékát.
A megkérdezettek
89 százaléka azonban nem tervezi a közeljövőben állampapír vásárlását; még a kormánypártiak 81 százaléka sem, az ellenzékieknek és a bizonytalanoknak pedig a 94, illetve 92 százaléka válaszolt nemmel a kérdésre.
Így erősen kétséges, hogy Nagy Márton várakozásainak megfelelően valóban százmilliárd forintokban lesz mérhető a lakosságtól az állampapírok irányába megmozduló összeg. Már csak azért is, mert a Publicus mérése szerint az emberek jelentős részének nincs is megtakarítása, amiből állampapírt vásárolhatna. Azoknak az 51 százaléka, aki azt mondta, hogy nem tervez a jövőben állampapírt venni, azért válaszolta ezt, mert nincs megtakarítása, a 44 százalékuk pedig azért, mert nem bízik az államban, 29 százalék inkább másba fektet,
és csupán 22 százalékuk mondta azt, hogy alacsonynak tartja az állampapírok hozamát. Azok körében, akiknek van megtakarításuk, mégsem tervezik, hogy állampapírt vesznek, már 72 százalékra nő az állammal szemben bizalmatlanok aránya.
Vagyis egyáltalán nem arról van szó, hogy az emberek túlnyomó többsége ne látná, hogy az állampapírok jövedelmezőbbek lennének, mint ha például készpénzben vagy bankszámlán tartják a pénzüket, sokkal inkább a lehetőség és a bizalom hiányzik az állampapírvásárláshoz.
Forrás: nepszava.hu
