Az elmúlt napokban nagyot drágultak az üzemanyagok és további emelkedő trendet mutat a következő időszakra a kőolaj ára. Jövő januártól a magyar kormány jelentősen megemeli a jövedéki adó mértékét, amely előrevetíti, hogy az összes környező országhoz képest nálunk lesznek a legdrágábbak az üzemanyagok. Azonban ez kockázatot jelent, mert a túladóztatás miatt csökkenhet a büdzsé bevétele.
Az elmúlt két hétben látványosan drágultak az üzemanyagok, amelynek egyik oka, hogy a kőolaj világpiaci ára is emelkedésnek indult: az irányadó Brent típusú olaj ára a 85 dollár körüli negyedéves csúcsot is elérte a múlt hét során. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) pedig csökkentené a kínálatot, amelynek célja, hogy áremelést érjen el – miközben a kínálat szűkül, a globális kereslet enyhe emelkedést mutat.
Az áremelkedés fontos tényezője, hogy a finomítói marzs – a nyersolaj és a kőolajtermékek közti árrés – szélesedik. A benzin ára a nyersolajéhoz képest nagyot emelkedett, mert a koronavírus-járvány alatt visszafogták a finomítói kapacitásokat, emiatt a készletszintek alacsonyak. A finomítói marzs az elkövetkezőkben még inkább szélesedhet, aminek hatására a Brent ára akár a 90-95 dolláros szintet is elérheti az év végére.
A kormány 2024 januárjától literenként bruttó 41 forinttal emeli a jövedéki adót, ezzel téve eleget az európai uniós kötelezettségének. Jól látható célja az intézkedésnek, hogy a ramaty állapotban lévő költségvetés bevételi számait növeljék, mivel jóval nagyobb mértékben emelnek adót, mint amennyit Brüsszel elvár. Szakértői számítás szerint az üzemanyagárak magasabbak lesznek, mint az összes környező országban, és elérhetik a németországi szintet.
Magyarországon hatalmas tranzitforgalom megy át, emiatt a benzinkutakon legnagyobb részt a teherfuvarozók tankolnak. A Mol becslése szerint évi több százmillió literes visszaeséssel járna, ha elmaradnának a tranzitforgalom tankolásai. A nemzetközi teherjárművek nagy része 1000-1400 literes üzemanyag-tartályokkal rendelkezik, így egyhuzamban több ezer kilométer is megtehető, ezért nem kell feltétlenül nálunk tankolniuk.
A hazai üzemanyagpiacon kettős árrendszer működik: a kereskedelmi gázolaj-visszaigénylés intézménye nyomán az azt igénybe vevő fuvarozócégek minden liter elfogyasztott dízel után 3 forint 50 fillérnyi jövedéki adót visszaigényelhetnek. Ez azonban kevés arra, hogy a forgalomcsökkenést megállítsa, miközben az uniós szabályok alapján lehetőség lenne a maximum 15 forint/literes visszaigénylésre is, ha a magyar kormány az irányelvet egy az egyben alkalmazza.
Másik következménye lehet a 40 forintos jövedéki adóemelésnek, hogy a határ mentén lakók a szomszédos országokban fognak tankolni. Az is előfordulhat, hogy annyira alacsony lesz majd az üzemanyageladások volumene a kieső tranzitforgalom és a határmenti tankolások miatt, hogy a kormány kevesebb jövedéki adót és ezzel együtt kevesebb áfát szed be, mint egy alacsonyabb adókulcs mellett tehetné.
Az infláció csökkentésének célja is veszélybe kerülhet, hiszen az üzemanyagot terhelő adó emelése a fuvardíjak drágulását okozhatja. A díjemelések pedig jellemzően minden olyan termék és szolgáltatás árába beépülnek, amelyek esetében a közúti fuvarozás megjelenik.
Könnyen megbecsülhető a piaci helyzet alapján, hogy a megnövekedett jövedéki adóterhet milyen mértékben fogják áthárítani a fogyasztókra. Az ársapka miatt gyakorlatilag a Mol monopolhelyzetbe került, így a jelenlegi piaci helyzet nem csak megnehezíti, hogy az árak csökkenjenek, de nagyobb mozgásteret biztosít arra, hogy a cégek a pluszköltségeiket a fogyasztókra hárítsák át.
Az ársapka 13 hónapja alatt mintegy hét alkalommal változtatott a kormány az árrendszeren. Ezen felül Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kivezetés után belengette, hogy az árplafon bármikor visszatérhet. Ez a kiszámíthatatlan szabályozói környezetet nagyban megnöveli a szereplők kockázatait, akik ebből fakadóan az elvárt hozam és az elvárt nyereség szintjét is magasabbra lőtték be.
via 24.hu
