A gépjárművek már csak olyanok (pont mint az élőlények), hogy folyton öregszenek, és a kor meglátszódik rajtuk. Viszont velünk ellentétben a gépek folyton megújulnak, modernebb példányokkal jelentkeznek a gyártók, értve ezt a hajtásuk módjára is. A reklámokban persze a tömegeknek készült autók tekintetében követhetjük a fejlődést, miközben azért más szegmensek is elmozdulnak az alternatív megoldások felé. Így a buszok gyártói is.
Kecskeméten egy ideig még a dízel buszok lesznek a meghatározók
Régebben szinte egyet jelentett egy dízel busz a büdös, füstülős, hangos tömegközlekedési eszközzel. Ma már azért árnyaltabb a kép, sőt, azokra a buszparkokra ezek már nem is igazán jellemzőek, amelyek jelentős korszerűsítésen estek át. Nagy lépés volt, vagy annak tűnt a hibrid buszok érkezése Kecskemétre, amely gázolaj-elektromos hajtással vitte az utasokat a belvárosban. A dízel buszok azonban nem tűntek el, inkább azon fáradoztak a gyártók, hogy sokkal környezetbarátabbak és halkabbak legyenek. Ez lényegében meg is valósult. Ezért is döntött anno úgy Kecskemét, hogy ilyen buszokkal újítja meg a buszparkot. Jobban mondva olyan szolgáltatót hozott Kecskemétre, amely dízel buszokban gondolkodott elsősorban. Ekkor azért már ott voltak a dízelek árnyékában az elektromos buszok is, amelyek már több városban is szolgálatot teljesítenek, jelentős tapasztalatot szolgáltatva az üzemeltetőknek. Kecskemét azonban inkább a modern dízelek mellett tette le a voksát, mondván: nincs elég áram az elektromos buszok töltésére, és nem is lenne feltétlen elég az éjjeli töltés, mert nagy távolságokat mennek a buszok Kecskeméten, a város kiterjedtsége miatt.
Legutóbb nyáron döntött arról a közgyűlés, hogy újabb buszokat kell beszerezni a koros hibridek helyett, és azon a vitán újra elmeszelték az elektromos buszokat. Jobban mondva az akkumulátorról működő elektromos buszokat. Mert a hidrogénhajtású is elektromos, csak ott nem akksiból érkezik az energia a villanymotorhoz. Ugyanakkor ezekre már nem mondott nemet a testület. De egyelőre óvatos lenne a kormánypárti többség, amely megszavazta, hogy a jövőben milyen buszokat vegyen a város. Eldőlt, hogy 17 dízel csuklósbusz lesz, majd ezekhez jönne később (mert folyamatosan váltanák le a hibrid buszokat) 2 hidrogénhajtású busz, egyfajta tartós tesztelésre. Aztán ha néhány év alatt beválnak ezek, lesz még 8 ilyen típusú busz Kecskeméten 2028-ban. Vagyis a dízel technológia továbbra is a gerincét képezné a buszparknak, és az új technikát óvatosan adnák hozzá.
A korábban is hangoztatott érvekkel tehát a kormánypárti többség ismét leszavazta az elektromos buszok beszerzését. Amelyek egyébként kétszer annyiba kerülnek, mint a dízelek, és mint a viták során el is hangzott többször, nincs hozzá infrastruktúra és kellő mennyiségben áram. Nincs infrastruktúra persze a hidrogénhajtású buszokhoz sem, ezt meg kell teremteni akkor is, ha csak egyelőre majd két busz érkezik. Például egyetlen töltőberendezés telepítése nagyjából 1 milliárd forint, de vannak ettől nagyobb számok is. Valamint kell hozzá megfelelő szerviz is. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen buszok háromszor annyiba kerülnek, mint a dízelek, legalábbis egyelőre. Viszont a töltésük kb. 10 percet vesz igénybe, a hidrogén gáz pedig előállítható hulladékból vagy ivásra nem használható vízből is. Ezek a buszok nem akkumulátorban tárolják az energiát, tehát nem azt kell tölteni órákon át, hanem a tartályba töltött gázból alakítják át azt az energiát, amely végül mozgatja a buszt.
De egyértelműen a hidrogénhajtásé-e a jövő?
Magyarországon úgy tűnik, hogy Paks lesz az első város, ahol szolgálatba állítanak hidrogénhajtású buszokat. Pár napra már teszteltek is egyet, és az ottani tapasztalatok alapján, ha úgy döntenek, 2024-ben vagy 2025-ben a tömegközlekedés részét képezik majd az ilyen buszok. Az ott kipróbált autóbusz töltése 9 percig tart, hatótávolsága 400 kilométer. A tetőn lévő tartályokban 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el. De városonként változnak a körülmények, a megtett távok, így az egy-egy városban megejtett tesztekből nem feltétlenül lehet olyan következtetést levonni, amely biztosan máshol is pont úgy megállja a helyét.
Így a franciaországi tapasztalatokat sem lehet Kecskemétre feltétlenül ráhúzni, de azért nem elhanyagolható, hogy nem biztos, hogy feltétlenül a hidrogénhajtású buszoké a jövő. Egy friss hír szerint már két francia város gondolta meg magát, és inkább nem kér az ilyen buszokból. Az egyik város Pau ( 80 ezres város), ahol már évek óta üzemben vannak hidrogénes buszok, így a tapasztalatok arra a városra vonatkozóan jelentősek, és inkább lehangolóak voltak. Sok gond volt a buszokkal és a töltöállomásokkal is, az üzemanyagköltségek megduplázódtak. Pauban a nyolc darab, 145 fő szállítására alkalmas busz üzemeltetése mintegy egymillió eurót (csaknem 400 millió forint) emészt fel a városnak évente, üzemanyagköltségük pedig 400 ezer euróba (kb. 160 milló forint) kerül ebben az évben. Ott inkább az akkumulátor-elektromos buszokkal képzelik el a jövőt. Tavaly Montpellier is úgy döntött, hogy inkább nem vesz 50 darab hidrogéncellás autóbuszt, mivel a szakemberek számításai szerint az akkumulátor-elektromos buszok üzemeltetése jóval olcsóbb.
Kecskeméten annyi biztos, hogy egyelőre a dízel buszok maradnak többségben, és ha néhány év múlva beválnak a hidrogénes buszok, akkor a flotta egy részét ilyenekre cserélik. Akkumulátoros-elektromos buszokban a jelenlegi kurzus tehát nem gondolkodik Kecskeméten. A címben feltett kérdés jelenleg nem válaszolható meg biztonsággal. És évekig ki sem derül. Akár be is válhat az új technika, de az sincs kizárva, hogy a francia tapasztalatok jelentkeznek majd itt is.
