Százharminchárom alkalommal engedélyezett tavaly a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági feladatok ellátása során titkos információgyűjtést. Ennél jóval több embert figyelhettek meg titkosszolgálati eszközökkel, egy engedély ugyanis jellemzően több emberre vonatkozik – írja a HVG.
A titkos információgyűjtés lényege, hogy egy adott szerv olyan leplezett eszközöket alkalmaz, amelyről a célszemély nem tud. Vannak engedélyhez nem kötött leplezett eszközök, amiket az érintett állami szervek bevethetnek, és vannak ügyészi engedélyes eszközök, mint például ha valakinek büntetlenséget helyeznek kilátásba vagy fedőokiratot, fedőokmányt készítenek, esetleg egy fizetési műveletet figyelnek meg.
Harmadik kategóriaként vannak a bírói engedélyes leplezett eszközök, ilyen amikor egy információs rendszert figyelnek meg vagy titkos kutatást végeznek, telefonokat hallgatnak le, vagy titokban felbontják a célszemélynek érkező postai küldeményeket, esetleg egy adott helyre telepítenek titokban megfigyelő eszközöket. Ebbe a kategóriába tartozik a Fővárosi Törvényszék által engedélyezett 133 alkalom.
Az igazságügyi miniszter is adhat engedélyt például telefonlehallgatásokra, így titkos megfigyelésre jóval több alkalommal kerülhetett sor. Az igazságügyi tárca viszont nem hozza nyilvánosságra, hogy hány ilyen ügyben járt el, tavaly annyit árultak csak el, hogy 2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés előterjesztés került a tárcához.
A Facebook anyacége, a Meta közzé tette januárban, hogy a 2023 január-június közötti időszakban mennyi hatósági adatkérés érkezett hozzájuk. A magyar állam 2022 első felében 625, a második félévben pedig 620 darab kérvényt, vagyis egész évben 1224 darab megkeresést küldött. 2023 januártól júniusig tartó időszakra viszont megszaporodott ez a szám: 1033 darab adatkérést küldtek a Metának 1413 felhasználói fiókkal kapcsolatban. A Meta 13 esetben kapott sürgős, vészhelyzeti kérvényt Magyarországtól.
