A magyar magántőkalapok nem képesek hitelesen igazolni, hogy kik a tulajdonosaik, nem tudják külföldön bizonyítani, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot – írja a G7. A spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében.
A NER a pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkotott meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel állami forrásokat tudnak átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad. 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel ezekben az alapokban.
Az Európai Unió felismerte, hogy ezek a konstrukciók a kieső adók mellett biztonsági kockázatokat is rejtenek. A magántőkelapok kezelői tudják csak, kik az alapok tulajdonosai, alig ér valamit egy pecsétes papír, jegybanki vagy pénzintézeti igazolás a jelenlegi tulajdonosokról.
A spanyol közlekedési miniszter jelentette be kormánya nevében, hogy „mindent megtesznek” a magyarok megállítása érdekében. A kormány elutasító döntésének indoka, hogy attól tartanak, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött.
Ahogy a lap írja, az ajánlattevő Ganz-Mavag Europe Zrt. egy üres társaság, se vagyona, se tapasztalata, se szakemberei nincsenek, és nem tudni, ki a tulajdonosa. Ez a frissen, 2023. december 14-én gründolt, 15 ezer eurós alaptőkéjű vállalat akarja megvásárolni a tavaly 652 millió euró árbevételű Talgót.
Zavaros a Ganz-Mavag Europe háttere is, a magyar állam is beszállt 49 százalékban. A többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-n keresztül a Solva II. magántőkealap, amiről annyit tudni, hogy ki az alapkezelője: tavaly még a Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonában lévő Gran Private Equity Zrt. kezelte, mára azonban az MNB nyilvántartása szerint a Mol-leány Lead Ventures Alapkezelő kezeli.
A Solva II.-ről A Ganz-Mavag nem kapcsolódik a hatályos cégadatok szerint oroszokhoz, de közös cége volt a Magyar Vagon Zrt.-nek a Transmasholdingggal. – A Transmasholding Andrej Bokarev oligarcha tulajdona, és szerepel az Egyesült Államok által szankcionált vállalatok listáján. A cégcsoport nem csak passzív követője Oroszország Ukrajna elleni háborújának: az ukrán területen lévő (már 2014-ben megszállt) luhanszki mozdonygyárat gyakorlatilag einstandolták.
A keleti nyitásnak ez a hatása: az ebben résztvevő cégek, döntéshozók később nem szívesen látott partnerek lehetnek Nyugat-Európában. Az Európai Unióban új jogszabályokon dolgoznak, Frankfurtban pedig 2025 középétől elindul 400 fővel az AMLA nevű uniós hivatal, ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel fog foglalkozni.
Az új uniós hivatal pedig vizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai. A hivatalról szóló jogszabály szerint tíz évre visszamenőlegesen meg kell mutatni minden, legalább 15 százalékos tulajdonost. Sőt, ezen felül a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba. Így a NER magánrepülői, jachtjai is könnyebben napvilágra kerülhetnek.
