fbpx
15.5 C
Kecskemét
2021. május 14., péntek
KecsUPItthonFekete macska, fehér macska: Nekem ez a Macskajaj

FRISS HÍREK

Fekete macska, fehér macska: Nekem ez a Macskajaj

Művészfilm Hajdú Mikivel. Talán így volt benne a gólyatáboros programfüzetben, talán nem így volt benne. A lényeg mindenképpen az, hogy az akkor általunk még nem ismert tanár úr elvitte az újonc tanítóképzősöket a bajai Uránia moziba. A mi csoportunk az emeleten ült, lent a székek között szólásra emelkedett Hajdú tanár úr, később Miklós, kinek Miki. Azt hiszem már ott a táborban letegeződött velünk. Ő volt később a filozófia tanárunk. Imádtuk. Már fogalmam nincs, miről beszélt. 25 év telt el azóta. Csak rémlik, mintha ő is egy korábbi emlékét hozta volna fel, mint most én. De ami a beszéd után következett, az örökre megahatározta filmélményeimet és zenei ízlésemet.

Akkor hallottam először Emir Kusturica nevét. Ő rendezte a Macskajajt, amely kétség kívül nem tömegfilm, már abban az értelemben véve, mint mondjuk a Die Hard, de akit elkap ez a fíling és a muzsika, nem ereszti el a szerb-bosnyák rendezőt és alkotópárját, Goran Bregovic zenészt, zeneszerzőt, a Bijelo dugme (Fehér gomb) nevű együttes egykori tagját. Mert a Macskajaj mellett kettejük neve fémjelzi a Cigányok idejét, az Underground-ot és az Arizonai álmodozók című filmeket. Az utóbbit néztük meg Baján.

Az Arizonai álmodozók talán az egyetlen filmje Kusturicának, amelyben nem a nyomor, nem a lecsúszottság, nem a cigányság, nem az elképesztő figurák dominálnak (Johnny Depp és Faye Dunaway játszanak benne). És talán az egyetlen, amelyben nem a balkáni muzsika a meghatározó. Nem is ott játszódik, hanem az USA-ban. Nem a legjobb filmje, de különös. Művészfilm, repülő halakkal. A művészfilm kifejezéssel is csak ott, 19 évesen találkoztam először.

A környezetemben talán én voltam az első, aki nem a Macskajajjal kezdtem a Kusturica életművet, ugyanakkor talán elmondhatom azt is, hogy nekem nem csupán a Macskajaj jelenti a már külsőleg is fura rendezőt. Szerintem a legtöbben csak ezt látták tőle. Amikor Orbán Viktor a minap a kínai és az orosz vakcinák kapcsán fehér macskáról és feketéről beszélt, meg arról, hogy mindegy, csak fogja meg az egeret, nekem bevallom nem a kommunista Kína egykori vezetőjének, Teng Hsziao-pingnek az idézete ugrott be, aki hasonlót mondott 50-60 éve. Nekem a fekete macska, fehér macska a Macskajajt jelenti. Mert ez a címe eredetileg. Crna macka, beli macor (Fekete macska, fehér kandúr). Angolul: Black Cat, White Cat.

Van ebben a filmben minden, ami csak növelheti bennünk azt az érzést, hogy olyan világba csöppentünk, amely talán nincs is, miközben tudjuk, hogyha lehámozzuk róla a néha már elképzelhetetlenül életszerűtlen jeleneteket, kellékeket, akkor  nagyon is létező, amit látunk. Csak éppen nem éltük még át. Mások viszont igen. A balkán közepén mindenki csencsel, átver, nincstelen, bolond, eltapos. Vagy éppen gazdag, annak látszódik, szöget a seggével kihúzó mutatványos, telefonpóznát vízzel locsoltató öregasszony, aki csak az öntözés után tud telefonálni. Trabant lámpáját zabáló disznó, fára kötözött zenész. No és pia minden mennyiségben, gépfegyverrel zajosított lakodalomban, amely inkább egy nagy katyvasz, mint bármi más. Közben szinte érezzük az izzadt, mocskos szereplők bűzét, a hamisított alkoholt a koszos poharakban, és a délszláv rezesbanda által játszott csörömpölés miatt (amúgy nem az, de annak tűnhet) a végén úgy is érezzük, hogy a fejünkben is éppen akkora a zűrzavar, mint néhány szereplőnek. Egy igazi macskajaj, egy oltári nagy fejfájás, amelyben nem akar tisztulni a kép, sőt egyre inkább megyünk a sürejébe bele. Pedig már arra várunk, hogy múljon a zsongás, a forgás, a szédülés. De ez Kusturica. A legtöbb filmjére jellemző mindez. Olykor a szereplők is egyeznek, de mindig van benne vén, fogatlan cigány. Mintha egy Melyik Szerbia legcsúnyább embere vetélkedőn történt volna a castingolás. Képileg, zeneileg eltéveszthetetlen Kusturica világa. Talán nem véletlen, hogy őt nézve is egy zsíros hajú, ápolatlan palit látunk. De mindig odaköt a TV elé. Mondanivalót nem feltétlenül találunk filmjeiben, magvas gondolatokat pláne nem. Inkább egy szállóigévé vált káromkodást. Na jó, többet is.

  • Pálinkás pohárba adod neki a Whiskyt? Utálod, mert cigány mi, te hülye kurva?
  • Ha ez még egyszer előfordul, megbaszom a narkós kurva anyátokat
  • Te másodosztályú geci!
  • Ott van az anyám hasában a gyerek…megmondták az utttrahangon…két gyerek van a hasában! – Elmész Te a cigány anyádba!

Valahogy így. De ha másra nem is emlékszünk vissza, egyetlen mondat biztosan sokaknak ismerős lehet, és egyeseknek talán a filmipar keserűsége, másoknak a régi filmek eltűnése, hogy ezt talán a legtöbbeknek Kusturica tette azzá, és nem az óriási Casablanca. Mert eredetileg ebben a filmben hangzik el az a mondat, hogy

“Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship” (Louis, azt hiszem ez egy csodálatos barátság kezdete). Ugye, hogy hallotta már?

Gunity Gábor főszerkesztő

Hirdetés

Felkapottak

Fának ütközött a menekülő sofőr

Egy sofőr Kecskemét belterületén jelentősen túllépte a megengedett legnagyobb sebességet, és nem állt meg a rendőri jelzés ellenére sem....

Hirdetés

Legnépszerűbb

Fának ütközött a menekülő sofőr

Egy sofőr Kecskemét belterületén jelentősen túllépte a megengedett legnagyobb sebességet, és nem állt meg a rendőri jelzés ellenére sem....