- A magyar diplomáciát vezető – gödi futsallcsapatból magyar „csúcsdiplomatává”, sokak szerint szégyenszemre Andrássy Gyula székében ülő Szijjártó Péter külügyminiszter 2021 óévében megkapta a legmagasabb orosz állami kitüntetést. Nem állhatjuk meg megemlíteni ezen a ponton: a feltétlen oroszbarát és orosz érdekeket kiszolgáló magyar politikusokat 1849 óta hagyományosan „muszkavezetőnek” nevezik a magyar történeti irodalomban és a publicisztikában egyaránt.
- Ahogyan 1849-ben is a Nyugat-Kelet törésvonal vesztes oldalára lökték az országot (paradox módon) Bécsből, úgy 1956-ban is volt (majd elvették) és most, 2022-ben is lesz – talán minden eddiginél tágasabb – választási lehetősége az országnak Kelet és Nyugat között. A V4 kezdeményezést maga elé emblémaként és pajzsként tartó magyar kormánynak azonban szembesülnie kell a – szintén felhőtlennek festett – magyar-lengyel törésvonallal is akkor, amikor az orosz hatalmi centrum felé tekintünk a nyugati szövetségesi rendszer helyett.
Erről szól az alábbi jegyzet.
A 35 állandó kutatóval dolgozó „Nemzetközi Ügyek Lengyel Intézetét” még 1947-ben hozta létre Varsó. A stratégiai agytröszt Európa egyik legjelentősebbének számít, amely napi szinten működik együtt a lengyel külügyminisztériummal és a védelmi minisztériummal. Ezért is veendő komoly figyelmeztetésnek az a 2021 végén megjelent elemzés, amely
Oroszország egyre nagyobb politikai, gazdasági és társadalmi befolyását vizsgálja Magyarországra.
Az anyag szerzője Veronika Jóźwiak, a közép-európai térségért felelős elemző, aki eredetileg az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végzett és beszél magyarul. 2009 és 2016 között a budapesti Lengyel Nagykövetségen szolgált a magyar kül- és Európa-politikával foglalkozó diplomataként. A friss elemzéséből világossá válik, hogy a budapesti nagykövetség nagyítóval vizsgálja a Kreml behatolását Magyarországra és ezek a diplomáciai táviratok rendszerszerűen megjelennek Jóźwiak asztalán.
A magyar kormány – a V4, az EU és a NATO ellenfele
Az anyag leszögezi, hogy a magyar kormány lépései – különösen az energiapolitikában – illeszkednek azon – egyre agresszívabb – orosz politikába, amely a nyugati struktúrák gyengítését célozza. Jóźwiak kiemeli, hogy a nemzetközi kapcsolatok magyar felfogása és az Oroszországot semleges gazdasági partnernek tekintő álláspontja szembemegy Lengyelország, a Visegrádi Négyek, a NATO és az EU érdekeivel.
Átpolitizált energiaügyek
Jóźwiak kiemeli, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-ben legalább hat alkalommal konzultált Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A magyar kormány szerint a szoros orosz együttműködés kölcsönösen előnyös, ezért ez államérdek. Budapest így magyarázza a magas szintű, intenzív orosz politikai kapcsolatok ápolását.
Az elemző aprólékosan leírja a szeptember 27-én, Budapesten aláírt, 15 éves magyar-orosz gázszerződés részleteit, majd hozzáteszi: az utóbbi évek magyar merkantilista hozzáállása – függetlenül attól, hogy az milyen kihívást jelent Moszkva az EU biztonsága számára -, nem változott még a Krím annektálása és az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió után sem. Az elemzés kiemeli Orbán Viktor Kijevnek címzett negatív megjegyzését a mostani gázszerződés kapcsán, miszerint „az ukránok oldják meg saját problémáikat és ebből hagyják ki Magyarországot”.
Jóźwiak leszögezi, hogy a magyar-orosz kapcsolatok egyik sarokkövének tekinthető Paks II. építése komoly nehézségekbe ütközött. A magyar szabályozó hatóság ugyanis a törvény által előírt szeptember végi határidőig nem adta ki az építési engedélyt. Az elemző szerint:
„az a tény, hogy ez a kiemelt kormányzati projekt nem kapta meg a teljesen átpolitizált magyar közigazgatástól a zöld lámpát – és még a szabályozó hatóság vezetője is lemondott áprilisban – azt jelezheti, hogy komoly problémák támadtak a Roszatom által benyújtott dokumentációval kapcsolatban”.
A Kreml egyre mélyebb behatolása a magyar politikába
Jóźwiak kiemeli, hogy a magyar politikai osztályra és a közvéleményre gyakorolt orosz befolyás messze túlmegy a hivatalos kapcsolatokon. A magyar közmédia ugyanis rendszeresen olyan állításokat közöl, amelyek valójában orosz dezinformációk, azokat gyakran egyenesen az orosz állami médiából átvéve. A szerző szerint a magyar közmédia elhallgatta a belarusz hatóságok felelősségét a lengyel-belarusz határválságban.
A Kreml befolyása megjelenik a magyar külpolitikában is. Szijjártó például Lavrovval konzultált Magyarország balkáni politikájáról azelőtt, mielőtt november 6-án Orbán találkozott volna Banja Lukában a boszniai szerb vezetővel, az oroszok által támogatott Milorad Dodikkal – aki azzal fenyegetőzik, hogy kiszakítja Bosznából a szerb köztársaságot. Az elemző kiemeli, hogy Orbán idén már két alkalommal találkozott Dodikkal.
Következtetések Lengyelország számára
Jóźwiak leszögezi, hogy Magyarország kapcsolatai Oroszországgal és az a fajta együttműködés, amelyet Budapest fenn kíván tartani Moszkvával, nem egyeztethető össze Lengyelország stratégiai érdekeivel. Mindezen magyar-orosz kapcsolatok eredője, hogy a Kreml felhasználja Magyarországot a nyugati struktúrák gyengítésére.
Az új magyar-orosz gázszerződés egy évtizeddel elhalaszt bármifajta hatékony cselekvést a közép-európai energiabiztonság növelésére, amely pedig éppen az egyik fő célja volt a régiós együttműködésnek. A magyar lépés ellentétes a lengyel érdekekkel, amelyek a nyugati és euro-atlanti struktúrák regionális biztonsági ernyőjét részesítik előnyben.
Tükör a magyar olvasók számára
A magyar újságolvasók és az elemzők számára ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a PAKS II-projekt, a több alkalommal orosz-ellenes EU-döntéseket megvétózó magyar különállások, a tüntetően magas számú orosz elnöki látogatások (amelyekből a magyar kampányidőszakra néhány napja jelentették be a legfrissebbet) nem csupán a kétoldalú orosz-magyar, hanem a sokoldalú NATO és EU szövetségi rendszer számára is kihívást jelentenek.
Kiegészítve látókörünket a Kína, Kazahsztán, Azerbajdszán, Belarusz, Izrael korábbi és jelenlegi illiberális, adott esetben tömeggyilkos vezérei iránt tanúsított magyar diplomáciai elismeréssel és kitüntetett magyar kormányfői figyelemmel – nyilvánvaló, hogy Magyarország nyugati hitelességének helyreállítása az új kormány feladatainak élén kell álljon, amelyhez új főszereplők és új mondanivaló kell.
Köszönjük az írást Z.Z.-nek. Hasonló nemzetközi kitentő írásokért keresse fel a Nagyvilágban rovatunkat ide kattintva.
