fbpx
34.4 C
Kecskemét
2022. június 30., csütörtök

FRISS HÍREK

Mire számíthatnak az önkormányzatok az újabb kétharmadtól?

„Minden magyar ember számíthat a kormányra, függetlenül attól, hogy mely pártot támogatta” – jelentette ki Orbán Viktor a kopogtató gazdasági válságra reagálva. A mindenkibe vajon azok is beleszámítanak, akik ellenzéki vezetésű települések polgárai? Cikkünkben ennek próbálunk utánajárni.

Orbán Viktor fenti, választás utáni mondatára hivatkozott levelében Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, amelyben arra kérte a miniszterelnököt, hogy tárgyaljon az önkormányzatokkal, mielőtt a kormány újratervezi a 2022-es költségvetést.

„Nem tudom, hogy fogjuk túlélni” – utalt lapunk kérdésére a MÖSZ elnöke, gödöllői ellenzéki polgármester, miszerint legalább tízszázalékos (az élelmiszerek és az építőanyagok területén sokkal magasabb) inflációval várják az önkormányzatok, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet június 1-jei lejártával visszakapják-e befagyasztott, illetve elvont adóikat, illetve adókivetési lehetőségeiket.

Vészhelyzeti turbók bekapcsolva

Az idegenforgalmi adó megfizetését felfüggesztették, a gépjárműadó helyben maradó negyven százaléka járványügyi alap bevételi forrása lett, a köztéri parkolást ingyenessé tették, és a kkv-k és az egyéni vállalkozók iparűzési adóját megfelezték 2021. január 1-jétől. Jelentős bevételektől estek el az önkormányzatok a veszélyhelyzetben hozott kormánydöntések révén.

Ráadásul a kieső bevételt sem lehetett pótolni, mivel a szolgáltatások díját még az inflációval sem szabad emelni. Az önkormányzatoknak így csak a működési költség csökkentése maradt.

A kormány különféle kompenzációkat ígért és részben adott is. (Kérdés, hogy akkor miért vezette be az elvonásokat.) A kompenzáció egyrészt politikai alapon szelektált, például az iparűzési adó (hipa) maximális mértékének megfelezése (ami a nehéz helyzetbe került vállalkozások tehermentesítét célozta) utáni kárpótlást csak a huszonötezernél kisebb lélekszámú települések kapták meg normatív alapon, a nagyobbak egy bonyolult számítás nyomán, csak részben lettek kárpótolva.

„Van, aki kapott, van, aki nem. Elvileg van egy kiszámítási mód, de valójában december 29-én megjelenik a kormányhatározat, és akkor a fideszes nagyvárosok kapnak pár milliárd forintot” – mondja egy polgármester.

A vendégéjszakák utáni idegenforgalmi adót az adóalanynak nem kell megfizetnie, de a be nem szedett adót jelenteni kell az adóhatóságnak, és az önkormányzatok ezzel megegyező összegű költségvetési támogatásra kaptak ígéretet a központi költségvetéstől. Ezzel párhuzamosan viszont elestek a korábban üdülőhelyi támogatás néven nyújtott központi támogatástól.

Önkormányzati adófajták

  • Idegenforgalmi adó
  • Iparűzési adó
  • Kivetéssel megállapított adók: építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója
  • Talajterhelési díj
  • Magánszemélyek termőföld-bérbeadásából származó jövedelemadója

A 3197 magyarországi települési önkormányzat 99,3 százaléka vetett ki helyi adót 2019-ben, amelyek az önkormányzatok költségvetési bevételeinek több mint egyharmadát, 971 milliárd forintot biztosították.

A legnagyobb összegű helyi adóbevétellel a főváros, a kerületek és a megyei jogú városok rendelkeztek. A települések nagy részénél (jellemzően a kisebb városok, községek költségvetésében) nem voltak meghatározók a helyi adóbevételek. Az önkormányzatoknak egy részénél kiugróan magas (ötven-hatvan, de akár nyolcvan százalék feletti is) volt a helyi adók – ezen belüli is meghatározóan a helyi iparűzési adó – aránya a költségvetési bevételeken belül, így ennek kormányzati elvonása meghatározó a költségvetés stabilitása szempontjából.

A helyi adóbevételeken belül a legnagyobb súlyt (közel nyolcvan százalékot) a helyi iparűzési adó képviselte. Az összes iparűzésiadó-bevétel kilencven százaléka az önkormányzatok mindössze 8,5 százalékától származott. Az önkormányzatok jelentős többségénél tíz százalék alatt volt az iparűzési adóból származó bevétel a költségvetési bevételeken belül, az önkormányzatok közel felénél öt százalék alatt.

Az ÁSZ szerint 2019-ben két és félszer több helyi iparűzési adót fizettek a vállalkozások, mint társasági adót.

A hipa a legjelentősebb helyi adóbevétel, az összes ilyen önkormányzati bevétel közel nyolcvan százalékát teszi ki, 2020-ban 703 milliárd forint volt. Megoszlása nagyon egyenlőtlen. A bevételkiesés leginkább a nagyobb és főként ellenzéki vezetésű városokat érintette. A kormány összesen 23,7 milliárd forint egyedi támogatást adott több önkormányzatnak. A huszonhárom megyei jogú város közül tizenhét kapott ilyen támogatást, mind a tizenkét kormánypárti vezetésű önkormányzat forráshoz jutott. A főváros és a kerületek nem, amelyek a helyi iparűzési és az idegenforgalmi adót 54–46 százalékban osztják el egymás között.

2019-ban 165 milliárd Ft hipabevétele volt a fővárosnak, a válság miatt ezt 2020-ra 139 milliárdra módosították. Bár tavaly év elején még 17 milliárdos hiányt prognosztizáltak az elrendelt adócsökkentés miatt, ez végül nem következett be a multinacionális vállalatoktól érkező növekvő befizetés és az infláció megugrása miatt.

A BKV bevételcsökkenése viszont majdnem ötvenszázalékos volt, és a szolidaritási hozzájárulást (amelyet a kormány azért vetett ki a komolyabb iparűzésiadó-bevételhez jutó településekre, hogy ez kárpótolja a hipához alig jutókat) is majdnem négyszeresre emelte a kormány.

Kompenzációra várva

Az infláció miatt egyrészt nominálisan tavaly több bevétele volt a fővárosnak és a kerületeknek, mint 2019-ben, másrészt viszont az önkormányzati feladatellátás finanszírozása már az idei költségvetési törvény megalkotásakor létező három-négy százalékos inflációt sem követte, nemhogy azt, hogy azóta tíz százalékra növekedett. Az építőiparnak lényegében napi ára van, több polgármester említette, hogy a kivitelező cég a közbeszerzésben rögzített összegen el sem kezdi a munkát.

„A rezsicsökkentés miatt a távhőszolgáltatás is drágább – mondja Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere. – Nem lehetett emelni a fűtés árát, viszont nőttek az árak, emiatt januárban 150 millió pluszt kellett fizetnie az önkormányzatnak. Az ITM-hez fordultunk, de nekünk nem kompenzálták. Úgyhogy most minden bajai fizeti a lakótelepen élők fűtésszámláját.”

A nagy cégek iparűzési adójának befolyó részén túl a bajai önkormányzatnak csak a bérbe kiadott üzletek, lakások révén van bevétele (de itt sem tudtak díjat emelni), és persze telkeik értékesítése, vagyis az önkormányzati vagyon felélése révén.

Gémesi György szerint nagyon sok olyan pluszteher van az önkormányzatokon, amelyet többletbevételből kéne fedezniük. A közétkeztetés szülők által fizetett térítési díja a norma alapanyagárát fedezi, a rezsit és a munkadíjat az állam és az önkormányzat állja. Kétéves befagyasztása miatt a térítési díj már az alapanyagra sem elég, mert sok élelmiszer ára harminc százalékkal nőtt. „A díjfelszabadítás nem többletbevétel lenne, csak a finanszírozási feltételek biztosítása, különben csökkenteni kellene az adagot” – mondja Gödöllő polgármestere.

Ugyanez áll az energia és az építőanyagok, az építőipar áraira. „Ezért kértük a miniszterelnököt egy udvarias levélben, hogy egyeztessünk, hogyan tudnák kompenzálni az inflációt, ahogy például a nyugdíjaknál is teszik.”

„Mi januárban megszavazott, zárt költségvetéssel dolgozunk, amely az év végéig biztosítja a forrásokat. Ezt az iparűzési adó megfelezése, a gépjárműadó elvétele után kellett megalkotni, tehát eleve rosszabb helyzetben indultunk, és az iparűzési adó kompenzációja még nem történt meg – teszi hozzá Gémesi György. Gödöllő tavaly sem kapott kompenzációt. – Nagyon bonyolult alapon lett kiszámolva, nem feltételezem, hogy arra használnák, hogy kedvezzenek valakinek, de magában hordozza a finom differenciálás lehetőségét.”

A polgármester abban bízik, hogy a térítési díjakat inflációarányosan vissza tudják állítani. „Nem emelni akarunk. Fontos az állami források reálértékének megőrzése is, ami a 2022-es költségvetésben nominálértékben egy százalékkal nőtt, különben nem tudjuk ellátni a törvényben megállapított feladatainkat, például az óvodák, bölcsődék dologi költségeit, benne a béreket.”

A politikai kormányzás

Az önkormányzatok normatív szabályozását (tehát amikor valamilyen feladat ellátására például lakosságszám után jár központi támogatás) a Fidesz tíz éve lényegében teljesen megszüntette, azóta a költségvetési törvény kereteket ad, amelyek felett a miniszter rendelkezik.

Ez ugyanúgy a politikai függés erősítését szolgálja az autonómia helyett, mint a Fidesz alapvető politikai bázisát jelentő kistelepülések javára történő adóátcsoportosítás. A fejlesztések forrásául szolgáló bevételek szinte teljes megszüntetése, a pusztán a gyengülő minőségű szolgáltatások biztosítására kényszerítés pedig a politikai sikerek lehetőségétől fosztja meg az (ellenzéki) önkormányzatokat.

A parlamenti ellenzék teljes súlytalanodásával (jellemző, hogy a házelnök már azt is kiválasztja, hogy melyik ellenzéki képviselő viselhet bizottsági vagy jegyzői tisztséget a delegáló pártból) csak az önkormányzatok maradtak intézményes és forrásokkal is rendelkező ellenpontjai a Fidesz hegemóniájának. Az ellenzék lábra kapásának lehetősége – civil mozgalom, erős szerveződések híján – csak onnan lehetséges.

A kisebb ellenzéki önkormányzatok fejlesztési pénzektől történő megfosztása után elindultak a fideszes (helyben ellenzéki) önkormányzati frakciók által kezdeményezett testületi önfeloszlatások is.

De a látványos leszámolásoknak vannak politikai veszélyei is a helyi választás jelentette legitimitás miatt. Amihez vidéki városokban egy „lokálpatrióta feeling” is társul, mondja egy fideszes városvezető.

Budapestnek viszont ilyen aurája nincs (a kerületeknek valamennyire igen), és áprilisban a korábbi húszszázalékos ellenzéki előny a fővárosban is hét százalékra csökkent. Az igazi tüske Orbán Viktor körme alatt mégis a főváros. Leginkább a fővárosból tud újjászerveződni az ellenzék, ráadásul Karácsony Gergelyt százezrek választották meg főpolgármesternek, ami azóta bekövetkezett országos politikai súlytalanodása dacára komoly háttér. (Ezért is – és persze a DK várható kihátrálása miatt – jelenthette be nemrég, két évvel a települési választások előtt újbóli főpolgármesteri indulását.)

Hasonló cikkünk:  Kirill pátriárka volt a húr, amit Orbán túlfeszített
Hasonló cikkünk:  Német példára "kilenceurós bérlet" jöhet Magyarországon is

Pénzügyi vagy közjogi kinyírás?

„Nem tudjuk, mi vár ránk, hiszen a Fidesz most sem hirdetett programot, így csak abból lehet kiindulni, amit eddig műveltek. Biztos, hogy tovább fogják szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét. Ezt két úton tehetik: egyrészt – amit eddig is csináltak a Covid két évét is kihasználva erre – a gazdasági mozgástérrel, vagy hozzányúlnak közjogilag is. Szerintem erről még nincs döntés a pártban” – mondja Botka László, Szeged polgármestere.

„Pénzügyi kivégzésre számítok: a veszélyhelyzet meghosszabbításával az önkormányzatok továbbra sem nyúlhatnak majd a díjtételeikhez, a kompenzációt pedig visszacsurgatják majd a kedvenc városoknak – mondja Szabó János, Hódmezővásárhely alpolgármestere. – Politikailag bármit megtehetnek a kétharmaddal, akár azt is, hogy a város közgyűlésében tagok lesznek a vonzáskörzet falvainak polgármesterei, így teremtik meg a fideszes többséget.”

Utóbbi nem biztos, hogy csak képzelődés: lapunknak egy fideszes polgármester is megerősítette, hogy pártjában korábban felmerült ilyen ötlet.

Nyirati Klára, Baja polgármestere is az anyagi ellehetetlenülés folytatódására, elsősorban az iparűzési adó második, még meghagyott részének elvételére számít. Parragh László kamarai elnök, aki későbbi kormánydöntések politikai tesztelését szokta javaslataival végezni, ezt már a járvány elején bedobta.

A forráselvonás folytatását jósolja minden megkérdezettünk, akár további feladatok elvonásával. A hulladékgazdálkodás országos koncesszióba adása már megtörtént, voltak már hírek az óvodák elvételéről is.

Egy fideszes forrásunk szerint a hulladékügy teljes államosítása problémás lenne, mert sok tulajdont el kéne venni hozzá. „Tulajdonjogilag az iskolákat sem vették el, az állam csak vagyonkezelő. A lényeg persze ugyanaz, de nem biztos, hogy ezt végigvinnék.”

A közétkeztetés állami kézbe vételét az ezen a piacon jelentős céges érdekeltséggel rendelkező Bánki Erik fideszes képviselő már évek óta szeretné elérni, igaz, őt most nem erősíti az, hogy ha csak tanúként is, de beidézték a bíróságra a pécsi busztender, a „Volvo-gate” ügyében. „Az fájna legkevésbé – mondja egy nagyváros polgármestere a közétkeztetés elvesztéséről. – Hiszen az iskolákat már elvették, a közétkeztetés sok pénzbe kerül az önkormányzatoknak, és valójában mindig elégedetlen vele mindenki.”

Fideszes körökből azt is hallottuk, hogy a főpolgármester nagy legitimitása miatt továbbra is elképzelhető, amit évek óta rebesgetnek, hogy megszűnik a közvetlen választás. „A pártban tartanak a fővárostól, de durva hatalompolitikai beavatkozást nem mernek meglépni fedősztori nélkül, amilyen az eladósodás és a Pest megyei önkormányzat becsődölése volt a megyei önkormányzatok felszámolásánál” – mondta egy forrásunk.

Bár az iparűzési adó teljes elvételének ötlete is felmerült, forrásunk valószínűbbnek tartja a fővárostól a kerületekhez való visszacsoportosítást. Demszky Gábor alatt az 54–46 százalékos megoszlás még a kerületek javára történt, Tarlós István fordíttatta ezt a főváros felé, amikor forrást kért a kormánytól. „Tízszázalékos forráscsökkentés gajra tenné a fővárost, de a Fidesz mondhatná, hogy csak visszaállítják a Demszky-érát” – mondja egy fideszes politikus.

„A konszolidáció nem kormányzati érdek, arra nincs példa, hogy a kormány nem csak akkor adna valamit, ha nem kényszerítik ki tőle” – mondja Szabó János.

Nyirati Klára úgy érzi magát, mint Zrínyi Miklós, aki maroknyi csapattal akar szembeszállni a hatalmas ellenséges sereggel. „Folytatódik a centralizálás, és a polgármestereknek marad az udvari bolond szerepe.”

„Ha az önkormányzatoktól elveszik a közszolgáltatásokért való felelősséget, az kiüresíti a helyi demokráciát, mert nincs miről dönteni” – mondta lapunknak tavaly Pálné Kovács Ilona akadémikus.

„Féltik azt a kis pályázatot”

A közvetlen polgármester-választás legitimáló ereje mellett a fideszes városvezetők jelenthetik az önkormányzati lobbi támaszait a kormányzattal szemben. Cser-Palkovics Andrásnak, Székesfehérvár polgármesterének vagy Schmidt Jenőnek, az egyik önkormányzati szövetség fideszes elnökének az iparűzési adó megszüntetése elleni megszólalásai jelzik, hogy az önkormányzatok mozgásterének teljes megszüntetése a párton belül sem nem problémamentes.

A másik fék pedig az, hogy a Fidesznek szüksége van a falusi polgármesterekre. „A Fidesznek vidéken nem aktivistái, hanem polgármesterei vannak” – idéztünk már a választás előtt egy kampánystratégát, aki arra utalt, hogy a falusi, általában független polgármesterek a pályázati sikereikkel megzsarolva kötelező kampányfeladatnak kapták, hogy településükön mindenkit el kell vinni a Fideszre szavazni. Emiatt több forrásunk is valószerűtlennek tartja, hogy nagy közjogi átalakítás várna az önkormányzati törvényre: „Azt nem tudják megcsinálni, hogy a falvakban marad polgármester, a városokban pedig nem.”

A falusi polgármesterek persze sosem fognak tiltakozni, „féltik azt a kis pályázatot”, mondja egy megkérdezettünk. Aki megpróbálta, azt vagy a testület önfeloszlatása, vagy nyomozás és vád alá helyezés tette helyre, ahogy Kósa Lajost (csak névrokona a debreceni politikusnak), Rákóczifalva polgármesterét.

Persze azt is hangsúlyozta minden megkérdezettünk, hogy a Fidesz lépéseit nem lehet megjósolni.

Az logikus, hogy a kormány, ahogy eddig is, hatalompolitikai érdekei alapján fog dönteni az önkormányzatokról. Bár Gémesi György sem számít önkormányzatbarát lépésekre, de szerinte „észszerű lenne az együttműködés kialakulása abban a nehéz helyzetben, amiben a központi költségvetés is van. Most háttérbe kéne szorítani a hatalompolitikai érdekeket.”

A hatalmas, 1400 milliárdos államháztartási hiány javítására a legtöbb elemző az ágazati különadók az előző évtized elejéhez hasonló kivetését tartja. Gémesi György diplomatikus nyilatkozata dacára valószínűbbnek látszik polgármester társainak pesszimizmusa: nem valószínű, hogy a gazdasági válság az önkormányzati gyeplő lazítását eredményezné.

Ami a fővárost, a legkomolyabb ellenfelet illeti: inkább az a valószínű, hogy a kerületek és a főváros közti régi vitában („utóbbi szeret főnénit játszani, a kerületek pedig azt szeretnék, ha csak a hálózatos, nem megbontható dolgokat vinné”, mondta egy kerületi polgármester) a kormány a kerületeket fogja megtolni.

Ahogy a fővárossal szemben a vidéket: oda eddig is adott kompenzációként nem pántlikázott, hanem szabadon felhasználható pénzek, míg a fővárosi fideszes kerületeknek is csak fejlesztési pénzek mentek.

Mind fideszes, mind ellenzéki forrásaink lényegtelennek tartják, hogy az új kormányzati struktúrában melyik tárca/politikus alá kerülnek majd az önkormányzati ügyek, hiszen „az elmúlt tizenkét év arról szól, hogy úgyis csak egy akarat van”, mondta egyikük. „Pogácsás Tibor államtitkár alkalmatlan és láthatatlan volt, a kormány és az önkormányzatok között sok konfliktusban legalább neki kellett volna képviselnie a kormány álláspontját, de ezt sem tette.”

A NER-ben az aktuális politikai értékek, értékrendek, érdekek határozzák meg a közpolitikai döntéseket. A kormányzat önkormányzati felelőse így legfeljebb az önkormányzatok függésben tartását működteti a Fidesz egyéni országgyűlési képviselői mellett – adott esetben persze akár őket is megregulázva. Már Tarlós István azt nyilatkozta főpolgármesterként, hogy „a kormány olyan rendszert alakított ki, amelyben központi támogatás nélkül nagyberuházásokat nem tudunk kivitelezni. Rajtuk áll tehát a döntés, hogy odafigyelnek-e a fővárosiakra, vagy nem.”

A 2010–11-ben bevezetett teljesen új önkormányzati rendszerben mára nemcsak a beruházások, hanem a működés is messze van a tervezhetőséget lehetővé tevő normativitástól. Ha adunk valamit, cserében lehet kérni valamit: ahogy ez már működik a falvaknál.

Közhely, hogy rendkívül keveset költ az állam a közszolgáltatásokra, az iskolákra, az egészségügyre, a szociális gondoskodásra – tipikusan a helyben megoldandó ügyekre. Sok feladatot el is vett az önkormányzatoktól, és például a közoktatásból 16 százalékos forráskivonás is történt„Sokat betonoznak, cementeznek. A fizikai infrastruktúra fejlesztése látványos, de nem ez lenne a fő irány, hanem azoknak a közszolgáltatásoknak a fejlesztése, amelyek az emberek mindennapjait befolyásolják. Ebben tragikusan igazságtalan átrendeződés zajlik az újraelosztásban” – mondta tavalyi interjúnkban Pálné Kovács Ilona akadémikus.

„Takarítsd az utcát és szervezz kulturális rendezvényeket: ezt a szerepet szánják nekünk” – összegez egy vidéki polgármester. Nagy ellenállásra pedig nem számíthatunk, ha igaza van Pálné Kovács Ilonának. „Le lehetett nyomni az ország torkán azt, hogy megfosztották a decentralizált kormányzás, a beleszólás, a közvetlen részvétel lehetőségétől. Úgy tűnik, hogy a mi politikai kultúránkban ez nem gyökerezik elég mélyen az emberek túlnyomó többségében, ezért aztán könnyen ki is lehetett gyomlálni.”

via szabadeuropa.hu

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...