Kiderült a decemberi külkereskedelmi adatokból, hogy milyen tőzsdei árhoz lehet rögzítve az az ár, amit a magyar MVM fizet a Gazpromnak a gázszállításokért. Továbbra is hazánkba érkezik a legdrágábban az orosz gáz, ráadásul minél magasabb az ár, annál többet veszünk.
A magyar-orosz gázszerződés részletei titkosak, azonban tavaly kiderült, hogy nem fix áron kapjuk az energiahordozót: az oroszoknak fizetendő összeg némi csúszással a holland tőzsdei árakat (TTF) követi. A 2022-es választások előtt az volt a narratíva, hogy a rezsicsökkentés fenntartásának az orosz szerződés a garanciája, ősszel azonban előbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök is nyíltan beszélt a tőzsdéhez kötött árazásról. A külkereskedelmi adatok alapján az időbeli eltolódás két hónapos lehet, Nagy Márton azonban egy hónapos csúszást emlegetett. A decemberi adatokból kiderült, hogy furcsa módon végeredményben mind a kettő igaz.
A két hónappal korábbi árhoz van ugyan kötve a magyar-orosz szerződésben szereplő ár, de nem az azonnali, hanem az egy hónappal későbbi szállításra vonatkozó tőzsdei jegyzéshez. A vevő vásárolhat úgy, hogy (lényegében) azonnal átveszi a földgázt, de kérheti azt is, hogy egy későbbi időpontban (például egy hónappal később) szállítsák azt le neki.
A két ár jellemzően együtt mozog, októberben azonban ebben komoly változás történt. Ekkor az enyhe ősz miatt a fogyasztás még nem pörgött fel, az európai tárolók azonban lényegében megteltek, így rövidtávon egyszerűen nem lehetett hova tenni a kontinensre érkező gázt. Mivel kisebb mennyiségre volt szükség, mint ami érkezett, a spot ár be is szakadt.
A tél beköszöntére azonban számítottak a vevők, így egy hónapos szállításra továbbra is vásároltak. Ennek megfelelően ennek a terméknek az ára jóval magasabban maradt. November első napjaiban ötszörös különbség is volt a két ár között, de az október havi átlag is jelentősen eltért. A hazánkba érkező orosz importgáz ára pedig nem az azonnali, hanem a két hónapos árakat követte le.
Vagyis az oroszoknak fizetendő decemberi összeget az határozta meg, hogy mennyit kellett a tőzsdén októberben fizetni, ha valaki novemberre kérte a gázt.
Decemberben – a tőzsdei árak korábbi alakulásának megfelelően – itthon és Európa többi részén is jelentősen csökkent az orosz importgáz átlagára. Az adatokat közlő országok közül azonban a legdrágábban ezúttal is Magyarországra érkezett az energiahordozó. A magyar importár az elmúlt hónapokban az uniós átlagot rendre 25-60 százalékkal haladja meg, ami tényleg nagyon jelentős különbség.
Az látszik, hogy az orosz-magyar gázszerződés mégsem annyira jó, mint ahogy azt a kormányzat kommunikálja. Valószínűleg ez nemzetközi összevetésben tényleg így van. Azonban az adatokat több dolog is torzíthatja, így jó eséllyel annyira azért nem rossz a megállapodás árazása, mint amilyennek a mostani adatok alapján elsőre tűnik.
Az importadatok nem kizárólag az MVM és a Gazprom közötti hosszútávú szerződés keretében behozott földgázt takarják: elvileg bármilyen kereskedő vásárolhat az oroszoktól. Ha pedig ezt drágán és nagy mennyiségben teszi, akkor az eltorzíthatja az importadatokat. Ennek a hatása azonban jelenleg egész biztosan minimális, és ha van is, inkább ellentétes irányú (azaz csökkenti a magyar átlagárat). A decemberi árak alacsonyabbak voltak, mint a magyar szerződést meghatározó októberiek, így ha piaci kereskedő vásárolt is az oroszoktól, valószínűleg olcsóbbat tette, mint az állami cég. A forgalmi adatokból egyértelmű, hogy az állami szereplőkön kívül más nem nagyon hoz be gázt az oroszoktól.
Az orosz import átlagárát egyértelműen az állami beszerzések határozzák meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter letárgyalt egy külön megállapodást is Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a szerződött mennyiség felett további 700 millió köbméter gáz beszerzéséről. Ezt viszont nem az MVM, hanem az állam nevében a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hozza be.
Méghozzá rendkívül drágán: erre a mennyiségre fixen a kifejezetten magas nyári árat rögzítették be. A beszerzést szabályozó kormányrendelet alapján a vásárlást 1,85 milliárd eurónyi hitelből finanszírozzák, így ha elfogadjuk, hogy ez a vételár, akkor köbméterenként 1000 forint felett fizethetünk az utolsó pillanatban letárgyalt többletmennyiségért. Ez a decemberi átlagos importár több mint másfélszerese.
Van egy olyan eleme a megállapodásnak, ami a magyar fél szempontjából kifejezetten előnytelen. Az elmúlt hónapokban furcsán alakult az orosz importgáz mennyisége. Európában ebből a szempontból alapvetően két trend volt meghatározó az előző durván másfél évben. Egyrészt rohamosan csökkent az orosz behozatal. Ez vélhetően nem kizárólag a vevők saját döntése volt, a Gazprom sem szállított: az oroszok sokszor a szerződéses vállalásaikat sem teljesítették. Másrészt viszont az ár és a mennyiség így is látványosan ellentétesen mozgott: amikor olcsóbb volt a gáz, többet vásároltak az európai vevők, amikor drágább, akkor kevesebbet.
Magyarországon már 2021 végén is szembetűnő volt, hogy mennyire nem igazodik a mennyiség alakulása az árakéhoz, az elmúlt hónapokban azonban ez talán még látványosabb lett. A trendek alapján úgy tűnik, hogy minél drágábban kapjuk a gázt, annál többet veszünk.
Egy magyarázat lehet, hogy az orosz félnek viszonylag nagy ráhatása van a szállítási mennyiségre. Az olyan szerződésekben, mint amilyet az MVM és a Gazprom is kötött, rögzítenek egy éves mennyiséget, amit nagyjából egyenletesen szállít le az eladó, de ebben az egyenletes ütemezésben valamennyi mozgástere mindkét félnek lehet. Általában egy sávot határoznak meg, hogy hány százalékkal lehet eltérni az adott hónapra jutó mennyiségtől, amit aztán az év későbbi szakaszában kiegyenlítenek. Tehát, ha egy adott hónapban 20 százalékkal kevesebbet szállít a Gazprom, akkor a következőben vagy az azutániban ennyivel többet fog.
Magyarország esetében az oroszok kedve szerint alakul a leszállított mennyiség, és ezért jön a drágább hónapokban több, az olcsóbbakban kevesebb gáz. Kérdés persze, hogy az ütemezéstől eltérő szállítások árazása milyen: a beérkező mennyiséget mindig az adott hónap árán kell kifizetni, vagy azon, amikor az ütemezés szerint hozni kellett volna. Az elérhető adatok alapján azonban nem úgy tűnik, hogy magyar szempontból túl kedvező lenne a megállapodásnak ez a része. Ha pedig ez tényleg így van, az hosszabb távon is nehézségeket okozhat, és az indokoltnál magasabban tarthatja az MVM által vásárolt orosz gáz átlagos árát.
via G7
