Kecskemét testvérvárosában, Beregszászon a kétnyelvű iskolai köszöntő miatt tettek feljelentést

Egy lembergi férfi fordult a megye kormányzóságához a Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Középiskola magyar és ukrán kétnyelvű karácsonyi és újévi köszöntője miatt, amit az osztály osztott meg Facebook-oldalán. A férfi azt sérelmezte, hogy a felvételen magyar nyelvű köszöntés is szerepelt. A videón ukrán és magyar nyelvű ünnepi műsor tekinthető meg kisiskolások előadásában. Panaszát az államnyelvi törvénnyel próbálja alátámasztani – számol be a kárpátalja.ma portál.

Ukrajnában a közelmúltban nem ez az első eset, hogy az országban élő számos nemzetiség közül valamelyiket, a magyarokat, a románokat, a zsidókat vagy akár a krími tatárokat hátrány érte anyanyelvhasználatuk során. A helyzet azonban már odáig fajult, hogy karácsony előtt fegyveres razziát tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat számos kárpátaljai magyar intézményben. Megszállták például a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és a KMKSZ ungvári székházát is, ahol lefoglaltak többek közt például egy konferenciakiadványt, amin azt a feliratot látták, hogy autonómia.

„Az anyanyelv, az egy idegen nyelv Ukrajnában” – súlyos problémák a kisebbségek nyelvi jogai körül

A Viktor Janukovics elnök rezsimjét megdöntő 2014-es méltóság forradalma után hatalomra jutott ukrán kormányzat számos olyan jogalkotási lépést hajtott végre, amelyek visszaszorítják a kisebbségi nyelvek használatához fűződő jogokat – summázza az elmúlt 6 év ukrajnai nyelvhasználat helyzetét a Regio szaklap.

Térségünkben a nemzetiségi kérdés mindig is konfliktusokkal járt, ami nemcsak hozzájárult a Szovjetunió széthullásához, de azóta sem jutott nyugvó pontra. Az egyébként is gyenge lábakon álló Ukrajna a 2010-es évekre a belső és külső feszültségek következtében robbanásig feszült, ami végül fel is robbant. 2013 őszén kezdődött a „Majdan” tüntetéssorozat az EU tagság jelszava alatt és az orosz barát Janukovics elnök ellen, akitől Moszkva azt várta, hogy a keleti Vámunió felé vigye Ukrajnát. Nem sokkal ezután a világ szeme előtt Putyin elfoglalta a főként oroszok által lakta Krím-félszigetet, majd fegyveres harc robbant ki az orosz-ukrán határ mentén.

Keleten a helyzet tehát változatlan. Ma sincs béke, ma sincs rend, ami miatt az elmúlt években több millió ukrán hagyta el az országot, köztük nagyon sok kárpátaljai magyar is, részben a jobb élet reményében, részben pedig a katonai szolgálat elől menekülve.

Ahogy Ukrajna egyre súlyosabb válságba sodródott úgy keményítettek be az ukrán nacionalisták. 2012-ben még egy olyan nyelvtörvényt fogadott el az akkori ukrán parlament, amely a korábbi szabályozásnál jóval kedvezőbb feltételeket teremtett a kisebbségi nyelvek beszélői számára. E jogszabály szerint – többek között – a magyar nyelv is regionális hivatalos státuszt kapott azokon a településeken, ahol a magyarok aránya elérte a 10%-os küszöböt.

A kelet-ukrajnai – egyébként orosz irányítású – szakadárok elleni háború nyomán az ukrán kormány a nemzetiségi oktatás és nyelvhasználat meglévő jogait jelentősen szűkítette. A szabadeuropa.hu a témában írt cikke így foglalja össze a legjelentősebb törvényi változásokat:

• A 2017-ben elfogadott új ukrán oktatási kerettörvény korlátozza az anyanyelven való tanuláshoz, illetőleg az oktatás nyelvének megválasztásához fűződő jogot azzal, hogy az 5. osztálytól kezdve kötelezően előírja, hogy a tantárgyak egy részét (évről évre növekvő arányban) az államnyelven (tehát ukránul) kell oktatni.

• Az ukrán parlament 2019-ban megszavazta azt a törvényt, amely a magánélet és a hitélet kivételével minden területen előírja az államnyelv kötelező használatát. A törvény arról is rendelkezik, hogy az orosz tannyelvű iskolákban 2020-tól, a magyar tannyelvű iskolákban pedig 2023-tól vezetik be a kétnyelvű oktatási modellt.

A kárpátaljai és a magyarországi magyar pártok, illetve civilek, mint a Velencei Bizottság komolyan kritizálták mindkét törvényt.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hangsúlyozta a törvénnyel kapcsolatban:

Az ukrán oktatási minisztérium úgy gondolja, hogy a kisebbségek számára az anyanyelv, az egy idegen nyelv, ezért erre külön óraszámot nem irányoz elő. Vagy esetleg azt nem akarja, hogy egy harmadik idegen nyelvet is megtanuljanak a gyerekek, ami a 21. században természetes lenne.