Ebbe baromfitermelők ezrei mehetnek tönkre – a madárinfluenza súlyosan érinti Bács-Kiskun megyét

0
Kiskunmajsán több ezer kacsát földeltek el egy telepen 2020 áprilisában / Fotó: Dabis Tibor - majsa.info
A madárinfluenzának olyan súlyos gazdasági következményei voltak 2020-ban Magyarországon, hogy nem biztos, hogy azt a kacsa- és a libaszektor ki tudja heverni. Több millió állatot, 95%-ban kacsát és libát kellett leölni, ennek 15 milliárd forint volt a kártalanítási értéke. Ezért a magyar baromfiágazat nem kapott semmit. Nem az történt, hogy a baj bekövetkezte után ebből az összegből helyreállították és reorganizálták ezt a nehéz sorban levő ágazatot, hanem – sajnos – úgy tűnik, hogy minden kezdődik elölről –
mondta Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető-tulajdonosa az Agrárszektor 2020 Konferencián, amiről az agrarszektor.hu számolt be.

A gyilkos kór szempontjából a legveszélyesebb terület a Bács-Kiskun, Csanád-Csongrád és Békés megyék háromszöge

A számokból világosan látszik, hogy vírusról vírusra egyre több állatot kell leölni. Míg 2016-ban 2,5 millió állatot semmisítettek meg, 2020-ban már 5 milliót
írtuk a kecsUP-on tavaly szeptemberben egy minisztériumi összefoglaló alapján. Majd szakértőkkel és kereskedőkkel arról beszélgettünk, hogy:
a túlzott állomány koncentráció, a kártalanításért folyó küzdelem, illetve a személyes és intézményes átfedések is befolyásolják az egyre nagyobb károkat okozó madárinfluenza körüli problémákat.
Bárány László a konferencián elmondta, hogy a betegség szempontjából a legveszélyesebb terület a Bács-Kiskun, Csanád-Csongrád és Békés megyék háromszöge, ahol rettenetes állománysűrűségben és faji keveredésben tartják a baromfikat. Amíg ezen a területen nem lesz rend, és nem válik mindennapi gyakorlattá az állományok biológiai biztonságának védelme és a járványügyi intézkedések betartása, addig ez egy folytonosan visszatérő probléma lesz, aminek csak az szabhat gátat, ha a magyar kormány és az EU elzárja a pénzcsapokat, és vagy egyáltalán nem fog kártalanítást fizetni a gazdáknak, vagy csak a kár töredékét fogja megtéríteni.
Ez lesz a legszigorúbb és a leginkább büntető jellegű rendcsinálás, mert ebbe bizony termelők ezrei fognak tönkremenni
– mondta a Master Good Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

15 éve fogyasztói pánik volt tapasztalható a csirkefogyasztásban

A madárinfluenza kapcsán Bárány László arról is beszélt, hogy az első pánikszerű roham több mint 15 évvel ezelőtt volt. A 2005-2006-os kitöréseknél óriási, és teljesen indokolatlan fogyasztói pánik volt tapasztalható a csirkefogyasztásban, amit az első hónapokban fel se tudtak dolgozni. A madárinfluenza óriási pusztítást végzett a kacsa- és libaállományban. A csirkék viszont teljesen zárt tartásban nevelkedtek, nem találkoztak vadon élő madarakkal, ezért nem is volt semmiféle elhullás, az emberek mégse akartak csirkehúst enni. Mostanra már többet tud a világ a kórról, és mindenki tisztában van vele, hogy ez egy állati betegség.

 

Madárinfluenza: Bács-Kiskun megyét kiemelten érinti a madárvész (2. rész)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here